Alakul az EU új büdzséterve - fokozódó feszültség az új hétéves költségvetés körül

Pénzcentrum

2004. július 19. 09:05

Az EU-tagállamok képviselői múlt pénteken első olvasatban elfogadták a jövő évi uniós költségvetésnek az Európai Bizottság által benyújtott tervezetét. A 2005-ös költségvetés kiadási oldala 105.2 milliárd eurót tesz ki, amely elfogadása esetén az ideinél 5.43 százalékkal lenne magasabb. A 2005-ös büdzsé tervezése során felmerült: az újonnan csatlakozott 10 tagország számára garantálnák, hogy azok ne válhassanak nettó befizetővé.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az elmúlt években rendszerint ennél jóval kisebb mértékben emelkedett a kiadási oldal előirányzott összege, a 2005-ben várhatóan bekövetkező nagyobb ugrás magyarázata az, hogy a jövő évi büdzsé lesz az első olyan, amelyet már az év egészét tekintve 25 tagállamra terveznek. A 105.2 milliárd eurós összeg ugyanakkor még így sem érné el az EU-tagállamok összesített GDP-jének 1%-át. A pénteki szavazást megelőző módosító indítványok elfogadásával a minisztereknek összesen mintegy 4.3 milliárd eurónyi kiadást sikerült lefaragniuk a bizottsági tervezetben szereplő előirányzatokból, ami úgy az összes GDP 1.03%-át tette volna ki.

A lefaragások zöme - mintegy 3 milliárd euró - a strukturális műveletekre tervezett kiadásokat érinti, de miniszterek jelentősen - mintegy egy milliárd euróval - csökkentették az agrárpiaci intézkedésekre javasolt összeget is. Az unió kiadási oldali fegyelmezettségére utalhat az, hogy bár a tagállami képviselők hozzájárulásával a bővítésre való tekintettel 680 fővel emelkedhet az Európai Bizottság apparátusának létszáma, ugyanakkor a létszámemelésre szánt teljes költségkeretet 54 millió euróval csökkentették a miniszterek a bizottsági ajánláshoz képest. Fontos kiemelni, hogy az újonnan csatlakozóknak fontos felzárkóztatási alapok jövőre is jelentős tételt képvielnek, mivel a kifizetésekben összesen 32.4 milliárd euró jutna rájuk, ami 5.1%-os növekedést jelentene.

A költségvetés-tervezet főbb előirányzatait a tanács mellett az Európai Parlament (EP) képviselői is jóváhagyták a bizottság illetékeseivel pénteken megtartott háromoldalú egyeztetésen. A júniusban újjáválasztott EP októberben tárgyalja első olvasatban a tervezetet, amely ezután visszakerül a tanács elé. A 2005-ös költségvetés végleges elfogadása a két intézmény közötti alkufolyamatok lezárultával, decemberben esedékes.

A jövő évi büdzsé kiadási oldala körüli viszonylagos egyetértés nem mondható el az unió 2007-től kezdődő új hét éves periódusra szóló költségvetési tervezése során, mely az elmúlt hetekben megkezdődött. Az eddigiekben az egyik legnagyobb vita épp arról folyt, hogy a 2007-2013 közötti költségvetési időszakban mekkora legyen a kiadási oldal összes GDP-hez viszonyított maximális aránya. A legnagyobb nettó befizető államok (Ausztria, Hollandia, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Svédország) határozottan amellett foglalnak állást, hogy a költségvetés kiadási oldali összege a 2007-ben kezdődő következő hétéves időszakban se haladja meg a GDP 1 százalékát, amelyet - főként a bővítés miatt megnövekedett felzárkóztatási forrásigény miatt - több tagállam is vitat.

Épp a tagállamok közötti fokozódó feszültségre hivatkozva Jacques Barrot és a magyar Balázs Péter, az EU regionális politikai biztosai egylőre hallgatásba burkolóznak azt illetően, hogy a 2007-től kezdődő, hét éves periódusra szóló tervben mely tagállamok mely régiói számíthatnak kiemelt mértékű felzárkóztatási pénzekre. A biztosok elmondása szerint a tervezet fő célkitűzései a csökkentett bürokratizmus, és a decentralizáció növelése az EU regionális felzárkóztatási elképzeléseinél.

A tervezet szerint a regionális politikára szánt összegek az EU teljes kiadásainak mintegy 1/3-át tennék ki, azaz a francia-magyar biztosi párosnak igen jelentős szerep jut az EU felzárkóztatási célkitűzéseinek megvalósítása terén.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: Kirgizisztán és Vietnam a top küldőországok között

Fülöp-szigetek, Kirgizisztán és Vietnam polgárai között népszerűek a magyar álláslehetőségek, míg a környező országok dolgozói már rég nyugatabbra keresnek munkát.

Tömegével keresik a magyar nőket Ausztriába: 700 ezres fizetést adnak, pici nyelvtudás is elég

Ausztriában már készülnek a nyári szezonra, takarító és szobalány munkakörbe toboroznak magyar munkavállalókat az osztrák hotelekben idénymunkára.

Indul a nyári boltháború a Balatonnál: rálicitált az ALDI a Lidlre, ezzel csábítanák magukhoz a fiatalokat?

A munkavállalók a határozott idejű munkaviszony keretén belül teljes, illetve heti 30, vagy 35 órás részmunkaidőben is dolgozhatnak.

Óriási toborzásba kezdett a magyar Lidl: 600 ezres bért és szállást is adnak a jelentkezőknek

A nyári szezonos munkalehetőségek 2024. április 1. és 2024. augusztus 31. közötti időszakra vonatkoznak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír