Alakul az EU új büdzséterve - fokozódó feszültség az új hétéves költségvetés körül

Pénzcentrum

2004. július 19. 09:05

Az EU-tagállamok képviselői múlt pénteken első olvasatban elfogadták a jövő évi uniós költségvetésnek az Európai Bizottság által benyújtott tervezetét. A 2005-ös költségvetés kiadási oldala 105.2 milliárd eurót tesz ki, amely elfogadása esetén az ideinél 5.43 százalékkal lenne magasabb. A 2005-ös büdzsé tervezése során felmerült: az újonnan csatlakozott 10 tagország számára garantálnák, hogy azok ne válhassanak nettó befizetővé.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az elmúlt években rendszerint ennél jóval kisebb mértékben emelkedett a kiadási oldal előirányzott összege, a 2005-ben várhatóan bekövetkező nagyobb ugrás magyarázata az, hogy a jövő évi büdzsé lesz az első olyan, amelyet már az év egészét tekintve 25 tagállamra terveznek. A 105.2 milliárd eurós összeg ugyanakkor még így sem érné el az EU-tagállamok összesített GDP-jének 1%-át. A pénteki szavazást megelőző módosító indítványok elfogadásával a minisztereknek összesen mintegy 4.3 milliárd eurónyi kiadást sikerült lefaragniuk a bizottsági tervezetben szereplő előirányzatokból, ami úgy az összes GDP 1.03%-át tette volna ki.

A lefaragások zöme - mintegy 3 milliárd euró - a strukturális műveletekre tervezett kiadásokat érinti, de miniszterek jelentősen - mintegy egy milliárd euróval - csökkentették az agrárpiaci intézkedésekre javasolt összeget is. Az unió kiadási oldali fegyelmezettségére utalhat az, hogy bár a tagállami képviselők hozzájárulásával a bővítésre való tekintettel 680 fővel emelkedhet az Európai Bizottság apparátusának létszáma, ugyanakkor a létszámemelésre szánt teljes költségkeretet 54 millió euróval csökkentették a miniszterek a bizottsági ajánláshoz képest. Fontos kiemelni, hogy az újonnan csatlakozóknak fontos felzárkóztatási alapok jövőre is jelentős tételt képvielnek, mivel a kifizetésekben összesen 32.4 milliárd euró jutna rájuk, ami 5.1%-os növekedést jelentene.

A költségvetés-tervezet főbb előirányzatait a tanács mellett az Európai Parlament (EP) képviselői is jóváhagyták a bizottság illetékeseivel pénteken megtartott háromoldalú egyeztetésen. A júniusban újjáválasztott EP októberben tárgyalja első olvasatban a tervezetet, amely ezután visszakerül a tanács elé. A 2005-ös költségvetés végleges elfogadása a két intézmény közötti alkufolyamatok lezárultával, decemberben esedékes.

A jövő évi büdzsé kiadási oldala körüli viszonylagos egyetértés nem mondható el az unió 2007-től kezdődő új hét éves periódusra szóló költségvetési tervezése során, mely az elmúlt hetekben megkezdődött. Az eddigiekben az egyik legnagyobb vita épp arról folyt, hogy a 2007-2013 közötti költségvetési időszakban mekkora legyen a kiadási oldal összes GDP-hez viszonyított maximális aránya. A legnagyobb nettó befizető államok (Ausztria, Hollandia, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Svédország) határozottan amellett foglalnak állást, hogy a költségvetés kiadási oldali összege a 2007-ben kezdődő következő hétéves időszakban se haladja meg a GDP 1 százalékát, amelyet - főként a bővítés miatt megnövekedett felzárkóztatási forrásigény miatt - több tagállam is vitat.

Épp a tagállamok közötti fokozódó feszültségre hivatkozva Jacques Barrot és a magyar Balázs Péter, az EU regionális politikai biztosai egylőre hallgatásba burkolóznak azt illetően, hogy a 2007-től kezdődő, hét éves periódusra szóló tervben mely tagállamok mely régiói számíthatnak kiemelt mértékű felzárkóztatási pénzekre. A biztosok elmondása szerint a tervezet fő célkitűzései a csökkentett bürokratizmus, és a decentralizáció növelése az EU regionális felzárkóztatási elképzeléseinél.

A tervezet szerint a regionális politikára szánt összegek az EU teljes kiadásainak mintegy 1/3-át tennék ki, azaz a francia-magyar biztosi párosnak igen jelentős szerep jut az EU felzárkóztatási célkitűzéseinek megvalósítása terén.

Máris távozik egy régi motoros a parlamentből: pályázatot írnak ki a helyére, várják a jelentkezőket

Közös megegyezéssel távozik posztjáról Such György, az Országgyűlés Hivatalának 2013 óta hivatalban lévő főigazgatója.

Ők a magyar építkezések királyai: több mint félmillió forint a havi kezdőfizu, őket irigyli mindenki

Akár napi 10 órát is ülhetnek több tíz méter magasan: így dolgoznak a toronydaru-kezelők Magyarországon.

Jöhet a sírig tartó munka Magyarországon: erről biztos nem szóltak az időseknek

Európa társadalma egyre öregszik, ami komoly terhet ró a munkaerőpiacra és az ellátórendszerekre.

Elfogott a rendőrség egy magyar szexuális bűnözőt: nem semmi helyen húzta meg magát a hatóságok elől

A gyanúsított Magyarországnak történő átadásáról a helyi bíróság dönt majd.

Ki nem találod, mi a siker igazi titka: jó emberi kapcsolatok, egészség vagy a pénz?

Vajon mennyire számít a siker? És mit értünk egyáltalán alatta? Pénzt, karriert, elismerést, vagy valami egészen mást? Mutatjuk!

Kíméletlen ultimátumot adtak a legfiatalabb munkavállalók: ha ezt meglépi a cég, azonnal felállnak az asztaltól

A legfiatalabb munkavállalói generáció tudatosabb a munkahelyi jóllét kereteit illetően: ők reagálnak legerősebben a túlzott munkaterhelésre.

Több mint ezer dolgozójától vált meg egy népszerű magyarországi üzletlánc: kiderült, mi áll a háttérben

Egyetlen év alatt 1280 fővel csökkent az Aldi magyarországi munkavállalóinak száma.

Dúlnak az indulatok a magyar munkahelyeken: senki sincs biztonságban - sanyarú idők várnak a dolgozókra

Egy év alatt jelentősen megnőtt a munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalom a magyarok körében: minden ötödik válaszadó valós veszélyként éli meg, hogy elveszítheti az állását.

Félmilliós kezdőfizu és ingyen szállás vár a Francia Idegenlégióban, ezeket a feltételeket kell teljesítened, ha be akarsz kerülni

Öt év szolgálati idő után francia állampolgárság is járhat, de az odáig vezető út rendkívül megterhelő.

Drámai ellentét a magyar munkaerőpiacon: eltűnt 1300 dolgozó az Aldinál egy év alatt

Az Aldinál immár tizenharmadik hónapja tart a létszámcsökkenés, a munkaerő-kölcsönző cégeknél pedig az élénkülés jelei látszanak.

Meglepő igazság derült ki a Tisza vagyonadóról és a KATA visszavezetéséről: csalódhat, aki pénzesőre vár

Hiába a rekordalacsony tao, a magyar adórendszer több területen is kiugró terheket jelent.

Megdöbbentő különbségek az európai adóterhekben: a gyerekes családok járhatnak a legjobban, ha jól választanak országot

Az európai dolgozók között óriási különbségek vannak abban, hogy fizetésük mekkora részét viszi el a személyi jövedelemadó.

Van egy varázs összeg, ami felett a magyarok boldogan maradnak a munkahelyükön: kiderült, mi még az elvárás

A cafeteria a dolgozók szemében nem bérpótlék, hanem a megbecsülés egyik legerősebb jele – derül ki egy 2025-ös cafeteria kutatásából.

Nesze neked szieszta: kiderült, a magyarok pihennek a legtöbbet hétvégén Európában

Az Európai Unióban minden ötödik dolgozó rendszeresen munkába áll hétvégén is, derült ki az Eurostat friss elemzéséből.

Vendégmunkás-stop: megszólalt az egyik legnagyobb munkaerőközvetítő, ez várhat a magyar gazdaságra

A választási eredmény jelentős gazdasági fordulat lehetőségét hordozza magában a Pensum Group Nyrt. szerint.

Vége a titkolózásnak a hazai munkahelyeken: ez a döntés mindent megváltoztat, de van egy bökkenő

Nem készül el határidőre a bértranszparenciáról szóló uniós irányelv hazai átültetése.

Vendégmunkások nélkül hamar térdre rogyna a hazai mezőgazdaság: mi lesz itt, ha életbe lép a Tisza szigorítása?

Júniustól felfüggesztené a vendégmunkások behozatalát a Tisza-kormány, ám a friss adatok szerint több tízezer külföldi dolgozó tartja mozgásban a magyar gazdaság kulcságazatait.

Fordulat a magyar munkaerőpiacon: megtört a sokéves tendencia, ők lettek a bérrendezések igazi nyertesei

Megtört egy évek óta tartó tendencia a hazai munkaerőpiacon.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír