Alakul az EU új büdzséterve - fokozódó feszültség az új hétéves költségvetés körül

Pénzcentrum

2004. július 19. 09:05

Az EU-tagállamok képviselői múlt pénteken első olvasatban elfogadták a jövő évi uniós költségvetésnek az Európai Bizottság által benyújtott tervezetét. A 2005-ös költségvetés kiadási oldala 105.2 milliárd eurót tesz ki, amely elfogadása esetén az ideinél 5.43 százalékkal lenne magasabb. A 2005-ös büdzsé tervezése során felmerült: az újonnan csatlakozott 10 tagország számára garantálnák, hogy azok ne válhassanak nettó befizetővé.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az elmúlt években rendszerint ennél jóval kisebb mértékben emelkedett a kiadási oldal előirányzott összege, a 2005-ben várhatóan bekövetkező nagyobb ugrás magyarázata az, hogy a jövő évi büdzsé lesz az első olyan, amelyet már az év egészét tekintve 25 tagállamra terveznek. A 105.2 milliárd eurós összeg ugyanakkor még így sem érné el az EU-tagállamok összesített GDP-jének 1%-át. A pénteki szavazást megelőző módosító indítványok elfogadásával a minisztereknek összesen mintegy 4.3 milliárd eurónyi kiadást sikerült lefaragniuk a bizottsági tervezetben szereplő előirányzatokból, ami úgy az összes GDP 1.03%-át tette volna ki.

A lefaragások zöme - mintegy 3 milliárd euró - a strukturális műveletekre tervezett kiadásokat érinti, de miniszterek jelentősen - mintegy egy milliárd euróval - csökkentették az agrárpiaci intézkedésekre javasolt összeget is. Az unió kiadási oldali fegyelmezettségére utalhat az, hogy bár a tagállami képviselők hozzájárulásával a bővítésre való tekintettel 680 fővel emelkedhet az Európai Bizottság apparátusának létszáma, ugyanakkor a létszámemelésre szánt teljes költségkeretet 54 millió euróval csökkentették a miniszterek a bizottsági ajánláshoz képest. Fontos kiemelni, hogy az újonnan csatlakozóknak fontos felzárkóztatási alapok jövőre is jelentős tételt képvielnek, mivel a kifizetésekben összesen 32.4 milliárd euró jutna rájuk, ami 5.1%-os növekedést jelentene.

A költségvetés-tervezet főbb előirányzatait a tanács mellett az Európai Parlament (EP) képviselői is jóváhagyták a bizottság illetékeseivel pénteken megtartott háromoldalú egyeztetésen. A júniusban újjáválasztott EP októberben tárgyalja első olvasatban a tervezetet, amely ezután visszakerül a tanács elé. A 2005-ös költségvetés végleges elfogadása a két intézmény közötti alkufolyamatok lezárultával, decemberben esedékes.

A jövő évi büdzsé kiadási oldala körüli viszonylagos egyetértés nem mondható el az unió 2007-től kezdődő új hét éves periódusra szóló költségvetési tervezése során, mely az elmúlt hetekben megkezdődött. Az eddigiekben az egyik legnagyobb vita épp arról folyt, hogy a 2007-2013 közötti költségvetési időszakban mekkora legyen a kiadási oldal összes GDP-hez viszonyított maximális aránya. A legnagyobb nettó befizető államok (Ausztria, Hollandia, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Svédország) határozottan amellett foglalnak állást, hogy a költségvetés kiadási oldali összege a 2007-ben kezdődő következő hétéves időszakban se haladja meg a GDP 1 százalékát, amelyet - főként a bővítés miatt megnövekedett felzárkóztatási forrásigény miatt - több tagállam is vitat.

Épp a tagállamok közötti fokozódó feszültségre hivatkozva Jacques Barrot és a magyar Balázs Péter, az EU regionális politikai biztosai egylőre hallgatásba burkolóznak azt illetően, hogy a 2007-től kezdődő, hét éves periódusra szóló tervben mely tagállamok mely régiói számíthatnak kiemelt mértékű felzárkóztatási pénzekre. A biztosok elmondása szerint a tervezet fő célkitűzései a csökkentett bürokratizmus, és a decentralizáció növelése az EU regionális felzárkóztatási elképzeléseinél.

A tervezet szerint a regionális politikára szánt összegek az EU teljes kiadásainak mintegy 1/3-át tennék ki, azaz a francia-magyar biztosi párosnak igen jelentős szerep jut az EU felzárkóztatási célkitűzéseinek megvalósítása terén.

Ezekben a szakmákban kezdőként is 800 ezres fizetés vár: rengetegen tettek jó lóra, tömegeket keresnek

Ezen a héten szerdán kerültek kihirdetésre a felsőoktatási felvételi pontok, ahogy azt a Pénzcentrum is még aznap este nyomon követte.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír