Az EU csatlakozás, illetve az ezzel kapcsolatos konvergencia kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon hogyan befolyásolja az egy főre eső GDP alakulását az integráció, milyenek hazánk kilátásai ezen a téren. Ezt a kérdéskört kívánjuk körbejárni alábbi írásunkban a korábban csatlakozó országok példája alapján.
Igen érdekes képet mutat a vásárlóerő paritáson számolt relatív egy főre jutó GDP alakulása azon 4 ország esetében, melyeknek a fejlettségi szintje a csatlakozáskor jelentősebben alulmúlta az EU (illetve akkor még Európai Közösségek) átlagát, s melyek nagyságrendileg hasonló szinten álltak a belépéskor, mint jelenleg Magyarország. Ezek az országok a következők: Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország.
Az alábbi grafikonon az ír, a spanyol, a portugál és a görög egy főre jutó GDP alakulása látható az EU átlagnak a százalékában. A függőleges vonalakkal szemléltettük az egyes országok EU csatlakozásának az időpontját (1973, 1981, illetve 1986).
Látható, hogy nem evidens az egy főre eső GDP konvergenciája az EU átlagához a belépést közvetlenül követő években. Ezt mutatja mind az ír, mind pedig a görög példa, s szembeötlő, hogy Görögországban ez az arány jelentősen visszaesett a csatlakozást követően. Maga a csatlakozás tehát nem feltétlenül gyorsítja meg a felzárkózási folyamatot.
Görögországban a visszaesés legfőbb oka a makrogazdasági problémáknak volt betudható: kedvezőtlen fiskális, és hitelét vesztett monetáris politika, a külföldi beruházások relatíve alacsony szintje.
Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.
Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.
A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.
A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.
Horvátországban tovább nőttek az idénymunkások bérelvárásai.
A rugalmas és hibrid munkavégzés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a munkaerőpiac egyik kulcsa:
Szokatlan, de igen ötletes álláskereső hirdetésbe futhattak bele a napokban azok, akik a budapesti Frankel Leó úton sétálgattak.
Csak nehezebbé vált a dolgozók helyzete 2025-ben, a munkáltatók alkalmazkodókészsége lassan kimerül, a mozgásterük egyre szűkül a Hays Salary Guide 2026-os kiadványa szerint.
Ennyit lehet keresni a Sparnál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.
Bár az elmúlt évtizedekben rugalmasabbá vált a társadalmi gondolkodás, a magyarok túlnyomó többsége szerint a munkaerőpiacon ma is élesen elkülönülnek a "fiús" és "lányos" szakmák.
A bértranszparencia-irányelv a toborzási és felvételi folyamatoktól kezdve a munkavállalói béradatok kezeléséig és hozzáférhetőségéig minden területet érint.
Piaci okok miatt akár 150 saját, illetve legalább 50 kölcsönzött munkavállalójától is megválik a Siemens Energy a budapesti transzformátorgyárában.
Ennyi Orbán Viktor havi fizetése 2026-ban: mutatjuk, hogyan jön ki a bruttó 8 millió forint feletti összeg, és mekkora a magyar miniszterelnök vagyona idén.
Tízéves csúcs közelébe emelkedett a magyar munkanélküliség 2026 elején, igaz, EU-s szinten ez még nem ad aggodalomra okot, de a trend ijesztő.
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon.
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026
