Vérre menő küzdelem kulturált keretek között - tanulhatnak a magyar mobilcégek

Pénzcentrum

2004. április 14. 11:24

Tüzetesen vizsgálódva legalább egy hasonlóságot felfedezhetünk hazánk mobilpiaca és a távol-keleti piacok között: a piacvezető vállalat görcsösen ragaszkodik pozíciójához, míg számos más cég lohol a nyomában. Ezen a ponton a hasonlóságoknak vége is szakad, ugyanis valahol az öldöklő, túlélésért folytatott harc hevében sem feledkeznek meg a piaci szereplők az alapvető kulturális normák betartásáról. Nézzük miként csapnak össze a japán vállalatok! (Az összeállítás alapját a BusinessWeek cikke szolgáltatta.) Ha egy vállalatról elmondható, hogy nem szokott hozzá a "piaci követő" szerephez, akkor az NTT DoCoMo egy ilyen társaság. A mobilcég már régóta vezető a japán piacon és jelenleg is 56%-os részesedéssel bír, mely kétszerese a legnagyobb rivális, KDDI által kihasított szeletnek. A DoCoMo sikerének egyik kulcsa a kiemelkedő innovativitásban rejlik. A vállalat már öt évvel ezelőtt bevezette az "i-mode" szolgáltatást, melynek segítségével ügyfelei e-mailezhetnek, vásárolhatnak és bankügyeiket intézhetik telefonjukon keresztül.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Már a rövid bemutató után is sejthető, mennyire érzékenyen érintették a menedzsmentet a legújabb adatok, melyek szerint a februárban végződő 11 hónapra vetítve a KDDI 2.4 millió új ügyféllel gazdagodott, míg az NTT csupán 1.6 millióval. Ez az első eset, hogy a második számú piaci szereplő dinamikusabban bővül, mint a DoCoMo.

Még kínosabbak az eredmények, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a KDDI éppen a fejlett adatszolgáltatás területén verte meg riválisát, ami pedig tradicionálisan az NTT DoCoMo specialitása (volt?). 2001-ben a DoCoMo adta ki a világ legelső harmadik generációs (3G) készülékét, melytől a gyors hang, videó és adattovábbítás kapcsán kiemelkedő sikereket reméltek. Az eredmények azonban messze elmaradtak a várakozásoktól, főként a túlzottan magas árak (mind tarifa, mind készülékszinten) és az elégtelen lefedettség miatt. A szolgáltatások zöme állítólag még a tokiói metrón sem üzemelt kifogástalanul. A piacvezető tehát szenvedett, stratégiai hibát vétett az árazásnál és egy fejlett piacon a hasonló ballépések nem maradhatnak büntetlenül.

Mindeközben a KDDI, mely 2001-ben jött létre három kisebb vállalat egyesülése által, két éve bekerült a köztudatba, amikor a 3G-hez képest lassabb, de megbízhatóbb adatszolgáltatással állt elő. Ez az AU-nak nevezett csomag hamarosan kiemelkedő érdeklődésre tartott számot, elsősorban olcsóbb és kedveltebb készülékei, a tartósabb akkumulátorok és fogyasztócentrikus szolgáltatások által. Ezen felül a KDDI meglepő lépésre szánta el magát: fixdíjas csomagokat vezetett be, melyek keretében havi 40 dollárért korlátlanul lehet használni az AU adatszolgáltatásait. A DoCoMo ehhez képest sokkal drágább. A fentiek eredményeképpen a KDDI mára 13 millió előfizetővel rendelkezik a "high-speed" szolgáltatások terén, szemben a DoCoMo 3 milliójával.

A KDDI AU szolgáltatása tehát a társaság aranybányájaként funkcionál. A vállalat nettó profitja várhatóan 80%-kal, 996 millió dollárra emelkedik majd, 27.3 milliárdos árbevétel mellett a márciusig tartó üzleti évben, nagyrészt az AU-nak köszönhetően. A Lehman Brothers becslései szerint a profit az 1.7 mrd dolláros szintet is elérheti ebben az évben.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés

Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír