Ismét növekszik a jelzáloghitelezési piac: mi várható az idei évben? (OTP, FHB)

Ismét növekedésnek indult az elmúlt hetekben a jelzáloghitelezési piac, a hitelállomány éves bővülése azonban várhatóan csak fele akkora lesz, mint a tavalyi esztendőben - ez derül ki a piac két legnagyobb szereplőjének, az OTP Jelzálogbank, valamint az FHB vezetőinek véleményéből.

Nagy Csaba, az OTP Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese a portfolio.hu kérdésére válaszolva elmondta, hogy a januárban tapasztalható "csendes" időszakot követően február közepétől ismét növekedni kezdett a lakáshitelek igénylése a banknál. A növekedés azonban jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi bővüléstől, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy 2003 elején a támogatási rendszer szigorításáról szóló pletykák miatt erőteljesen növekedett a hitelkereslet.

Havi szinten az OTP Jelzálogbanknál 10 mrd Ft-tal növekedés tapasztalható jelenleg, ami azonban áprilistól várhatóan tovább növekszik majd, hiszen jövő hónapban emelkednek majd a szocpol támogatások.

Nagy Csaba szerint a piacon igen kedveltek a deviza alapú jelzálog hitelek, ami elsősorban annak tudható be, hogy a hitelfelvevők főként a havi törlesztő részlet alapján döntenek a különböző konstrukciók között. A deviza alapú hitelek azonban hordoznak magukban egy plusz kockázatot is: az árfolyam kockázatot. Ez azért fontos, mert a forint gyengülése jelentős plusz terheket ró a hitel felvevőkre. Óvatosságra int a lengyel példa is, ahol a lakosság nagyrészt svájci frankban adósodott el a jelzálog hiteleknél, a zloty gyengülése azonban erőteljes negatív hatást gyakorolt a törlesztő részletekre.

Az OTP Jelzálogbank az idei évben a piac 55-60%-át birtokolhatja, a hitelkihelyezés a várakozások szerint 2004-ben eléri a 180-200 mrd Ft-ot, míg a teljes piac 300-350 mrd Ft-tal bővülhet.

Gyuris Dániel az FHB vezérigazgatója elmondta, hogy márciusban a jelzáloghitelek iránti érdeklődés ismét visszatért a "rendes" kerékvágásba, s a hitelek között az új lakások aránya növekedést mutat.

Az idei esztendőben a hitelállomány bővülése várhatóan fele akkora lesz, mint a tavalyi esztendőben, ebből az FHB a tervek szerint 30%-kal részesülhet majd.

A deviza alapú hitelekről Gyuris elmondta, hogy azok jelentős átrendeződést okozhatnak a piacon, a hitel felvevőknek azonban jelentős kockázatokkal kell majd szembenézniük. Az euró kamatok ugyanis soha nem látott alacsony szinten állnak, míg a forint árfolyama jelentős kockázatokat hordoz magában. Gyuris felhívta a figyelmet arra, hogy a tankönyvek szerint abban a devizában érdemes a háztartásoknak eladósodniuk, melyben a jövedelmük nagyobb része is származik.

A hitelfelvevők elsősorban az induló hiteltörlesztések alapján döntenek arról, hogy forint vagy deviza alapú hitelt válasszanak, s a THM kicsit háttérbe szorul.