Durván rákaptak a magyarok ezekre a hitelekre: rég láttunk ilyet, mire készülnek ennyien?

Múlt heti cikkünkben bemutattuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrisseb adatai szerint az idén februárban újonnan felvett személyi hitelek átlagos hitelösszege 3 307 398 forint volt. Mindez a szám két szempontból is figyelemre méltó – először is, még sosem volt ennyire magas az igényelt személyi hitelek átlagösszege, másrészt ez a mostani érték már 56,1%-kal múlta felül a 2023 októberi 2 118 403 forintos átlagot.

Ez a mostani, dinamikus növekedés ugyanis nagyjából innentől, 2023 őszétől datálható. Az azóta eltelt időszakban mindössze kétszer – 2024 júliusában és novemberében – fordult elő, hogy az újonnan kihelyezett személyi hitelek átlagösszege alacsonyabb volt a megelőző hónap átlagösszegénél.

Tehát mindössze másfél év leforgása alatt több mint 56%-kal nőtt az átlagos kölcsönösszeg.

A képet ugyanakkor valamennyire árnyalja, hogy a 2024-et megelőző három évben lényegében stagnált a személyi hitelek átlagösszege – a 2021-es 2 162 628 forint 2022-ben 2 244 677 forintra emelkedett (+3,8%), ami aztán 2023-ban 2 133 943 forintra csökkent (-4,9%).

Ugyanakkor a 2010-es évek második feléhez képest így is jelentős mértékben nőtt az átlagösszeg. Az MNB csak 2017-ig visszamenőleg közöl adatot a szerződésszámra vonatkozólag, így csak eddig tudjuk visszaszámolni a kihelyezett összegek és a szerződések száma alapján, hogy mekkora volt akkoriban az átlagos hitelösszeg.

A rendelkezésre álló adatok alapján 2017-ben még csak 1 231 926 forint volt az átlagos hitelösszeg, amit a 2025-ös (január-februári) átlag már 160,4%-kal múl felül. Tehát egy évtizeden belül eljutottunk oda, hogy több mint két és félszer annyi személyi hitelt vesz fel egy átlagos adós, mint korábban.

Tényleg nagyon elszállt a hitelösszeg?

Érdemes persze azt is megvizsgálni, hogyan viszonyultak/viszonyulnak egymáshoz a 2017-es, illetve a jelenlegi hitelösszegek és a nettó átlagkeresetek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2017-ben 197 516 forint volt a havi nettó átlagkereset, tehát a személyi hitelek akkori átlagösszege 6,2 havi átlagjövedelemnek felelt meg.

Ezzel szemben idén januárban 444 300 forint volt a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset, ami alapján azt mondhatjuk, hogy az idén január-februári adatok alapján számolt 3 207 713 forintos átlagkereset 7,2 havi átlagjövedelemnek felel meg.

Az átlagos hitelösszeg tehát gyorsabban növekedett az átlagjövedelemnél, azt azonban mégsem mondhatjuk, hogy gyökeresen más lenne a helyzet, mint 2017-ben.

Valójában sokkal inkább arról van szó, hogy a 2021-22-ben kibontakozó válság – elszálló energiaárak, magas kamatkörnyezet, magas infláció, csökkenő reáljövedelmek – miatt évekig elmaradt átlagösszeg-növekedést most korrigálják a hitelfelvevők.

Forrás: MNB, Pénzcentrum

Miért ilyen gyors most a növekedés?

A fentiek ellenére elmondható, hogy az utóbbi bő egy évben valóban rendkívül gyorsnak tűnik az átlagos hitelösszeg növekedése. Hogy ezt a gyors növekedést mi okozza, az minden bizonnyal több dologgal is magyarázható.

Az egyik legfontosabb tényező minden bizonnyal a hitelkamatok csökkenése. Bár ez a folyamat az utóbbi hónapokban kifulladni látszik, ugyanakkor 2023 őszéhez képest még jelentős a csökkenés mértéke – a fent említett 2023. októberben például még 18,86% volt a személyi hitelek átlagos évesített kamatlába, ellenben idén februárban már csak 15,72%. Ez azonban csak az átlag, hiszen valójában akár már újra lehetséges 10% alatti kamattal is személyi hitelt felvenni.

A másik fontos tényező, hogy a bérek is újra érdemi növekedésnek indultak – a már idézett KSH-adatok szerint az idén januári nettó átlagkereset bő 10%-kal múlta felül a tavaly januárit.

Mindez természetesen még csak arra magyarázat, hogy miből telik az ügyfeleknek nagyobb hitelösszeget felvenni, arra még nem, hogy miért is teszik mindezt. Erre a kérdésre természetesen kézenfekvő magyarázat maga az infláció, hiszen nem csak a bérek, hanem az árak is számottevően emelkedtek az utóbbi években. Értelemszerűen tehát nagyobb kölcsönösszegre van szükség ugyanazon hitelcél megvalósításához 2025-ben, mint mondjuk 2021-ben.

Mindehhez azt is hozzátehetjük, hogy a személyi hitelekből nagyon gyakran finanszíroznak olyan nagyobb horderejű kiadásokat, mint például gépkocsi vásárlása vagy lakásfelújítás. Ezek pedig mind olyan kiadások, amik jelentősen, még az átlagos fogyasztóiár-indexnél is nagyobb mértékben drágultak az utóbbi években. Hiszen mondjuk ha egy felújítást veszünk alapul, akkor - ha csak a munkabérek emelkedéséből indulunk ki – minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a költségek minimum duplázódtak.