Másfélszer annyi lakáshitelt vettünk fel idén nyáron, mint tavaly

Tovább pörög a lakossági hitelezés

Bár a válság előtti csúcs alig több mint harmadánál járunk, szépen növekszik a lakáshitelek folyósítása Magyarországon. Augusztusban 52 százalékal több lakáshitel-szerződést kötöttek a családok, mint egy évvel korábban. Ez 35,3 milliárd forintot jelent egy hónap alatt.

Növekedést leginkább a használt lakások piacának bővülése okoz. Még ennél a megnövekedett lakáshitel-volumennél is azonban csak a lakásérték közel egyötödét finanszírozzák hitelből a háztartások. A hitelkiváltások viszont egyáltalán nem mennek. A fogyasztási hitelezés egyébként szépen növekszik, bár a lakáshiteleknél kisebb mértékben. A fogyasztási hitelek többségét képező személyi kölcsönök kihelyezése például egy év alatt 13 százalékkal nőtt.

A lakosság hitelállománya augusztus végén 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a devizahiteles elszámolások elkönyvelése (március vége) óta 2,5 százalékos a csökkenés, vagyis az egyébként növekvő hitelkihelyezések még mindig nem kompenzálják a törlesztéseket.

Devizahitelből 201 milliárd forint maradt a lakosságnál augusztus végére, miután a jelzáloghiteleket már forintosították, az autóhitelek és személyi kölcsönök forintosítása pedig november-decemberben várható. A 6061 milliárd forintos teljes banki lakossági hitelállomány mindössze 3,3 százalékát jelentik ma a devizahitelek.

Kamatok: innen már nincs nagyon lejjebb

A jegybank kamatcsökkentési ciklusa és talán valamennyire a banki verseny fokozódódása nyomán az új lakáshitelek átlagkamata az egy évvel ezelőtti 6,16 százalékról augusztusra 5,26 százalékra csökkent, ami már nem jelent további apadást a júliusi szinthez képest. A főbb hitel- és betéttípusok kamatainak alakulását az alábbi ábra mutatja.

A lakáshitelek átlagos THM-je valamivel magasabb ennél: augusztusban 5,8 százalék volt. Érdekesség, hogy míg korábban a szabad felhasználású jelzáloghitelek közel 2 százalékponttal voltak drágábbak a lakáshiteleknél, ma ezek nagyjából megegyeznek. Az új személyi kölcsönök átlagos THM-je pedig mára 20,7 százalékra csökkent.

Míg a hitelfelvevőknek örvendetes, a bankbetéteseknek fájdalmas a kamatszint általános csökkenése. Augusztus már a második hónap volt, amikor az új, éven belüli forintbetétek átlagkamata nem érte el az 1 százalékot sem: a legfrissebb adat szerint mindössze 0,86 százalék, amit érdekes módon az éven túl lekötött euróbetétek átlagkamata is némileg meghaladott.

Betétek: csökken az arányuk, de nem az állományuk

Míg 2013-ban ütemesen vonta ki a betétekből a lakosság a pénzét az alacsony kamatszint miatt, mára ez lényegében megállt, és stagnál a betétállomány tranzakciós alapon is: augusztusban mindössze 3,5 milliárd forinttal több pénzt vett fel a bankokból a lakosság, mint amennyit elhelyezett.

Ezzel együtt is a lakossági bankbetétek állománya 2,2 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben, vagyis nem mozgatta meg ebből a szempontból a lakosságot a további kamatcsökkenés. A lakossági betétállomány (6821 milliárd) most már jóval magasabb, mint a hitelállomány (6061 milliárd forint).

Kétfajta módon mégiscsak reagáltak a betétesek az elmúlt évek kamatcsökkenéseire:

• a lekötés nélküli betétek aránya mára 48 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 38 százalékról és a két évvel korábbi 29 százalékról,

• a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintre csökkent a betétek aránya a lakossági pénzügyi megtakarításain belül: a 41 százalékos, kilencvenes évekbeli csúcshoz képest ez ma már csak 19 százalék.