A jól teljesítő adósok egy része végtörlesztett, a kevésbé tehetős ügyfelek hitelei azonban maradtak a bankok portfoliójában, és ez most már a késedelmek arányán is látszódik. A szeptember végi 11,5%-ról ugyanis 13,0%-ra nőtt a nem teljesítő lakossági hitelek összeg szerinti aránya a bankszektorban tavaly év végére. Becsléseink szerint a végtörlesztés nélkül 12% környékén állna ma ez az ún. NPL-ráta. A mutatót a január-februári végtörlesztések várhatóan tovább emelik, tavasztól azonban javulást hozhat a deviza jelzáloghitelekre vonatkozó új árfolyamrögzítés lehetősége.
Érdekfeszítő adatokat tett közzé nemrég a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a lakossági hitelek késedelmességére vonatkozóan. A számokból kiderül: a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek összege a harmadik negyedévben 947 milliárd forintról 1047 milliárd forintra nőtt (10,5%-os negyedévi emelkedés), miközben a 90 napon belül késedelmes lakossági hitelek állománya is emelkedett, mégpedig 1410 milliárd forintról 1417 milliárd forintra (mindössze 0,5%-os negyedévi emelkedés, árfolyamszűrten csökkenés). A késedelem nélkül teljesítő hitelek állománya 5896 milliárdról 5576 milliárd forintra csökkent (5,4%-os negyedévi csökkenés). A végtörlesztés a PSZÁF adatai szerint összesen 553 milliárd forinttal csökkentette a lakossági hitelek állományát a tavalyi negyedik negyedévben (642 milliárdnyi végtörlesztés és 89 milliárdnyi végtörlesztési célú hitelfelvétel), a forint gyengülése azonban a lakosság tartozáscsökkenésének csaknem kétharmadát elvitte.
A
teljes hitelállományt és a késedelmes hitelek forintban kifejezett
állományát is elsősorban a frankárfolyam mozgatja, a fenti összegek
ezért sem adnak valósághű képet a változásokról. Érdemesebb ezért inkább
a nem teljesítő hitelek arányát megnéznünk. Igaz, ebben szintén torzító
tényezőként jelentkezik a devizafolyamok hatása (módosul az egyes
devizában felvett hitelek állományi aránya), ráadásul ezúttal a
végtörlesztés miatt eleve nőtt a késedelmesen teljesítő hitelek aránya. A
végtörlesztés hatásait kiszűrve is romlott azonban a lakosság fizetési
fegyelme: a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya a harmadik
negyedévben 11,5%-ról 13,5%-ra nőtt, utóbbi a végtörlesztés nélkül
becsléseink szerint nagyjából 12% lenne. Eközben a 90 napon belül
késedelmes lakossági hitelek aránya a szeptember végi 17,1%-ról 17,6%-ra
emelkedett. A késedelem nélkül teljesítő hitelek aránya ezzel
egyidejűleg 71,4%-ról 69,3%-ra csökkent. Az adatokat az MNB folyamatosan
revízió alá veszi, ezért a fenti számok nem feltétlenül egyeznek a
korábban közöltekkel. Tavalyi változás továbbá, hogy a nem teljesítő
hitelek arányát nem ügyfelenként, hanem szerződésenként veszik
figyelembe.
Nagy
mértékben eltér egymástól az egyes lakossági hiteltípusok NPL-mutatója,
aminek az eltérő átlagos hitelösszeg és kamatszint mellett a kockára
tett eszköz (hitelbiztosíték) megléte vagy hiánya is fontos tényezője
lehet, emellett ezúttal az is közrejátszik, hogy a végtörlesztés csak a
deviza jelzáloghiteleket érintette. A fedezetlen hitelek kevésbé jól
teljesítenek, NPL-rátájuk ugyanis a jelzáloghitelek 12,3%-ával szemben
15,6%. Ha a részletesebb bontást nézzük, legjobban a lakáshitelek
(közöttük is nem meglepő módon z 2,5%-os NPL-rátájú támogatott
forinthitelek), legrosszabbul pedig a forintalapú szabad felhasználású
jelzáloghitelek teljesítenek . Utóbbiak esetében 21,4% az NPL-mutató.
Érdekes
következtetések levonására ad alkalmat, ha közelebbről is megnézzük az
egyes jelzáloghitel-típusok mutatóit. A szabad felhasználású
jelzáloghiteleknél a legrosszabb a helyzet, holott nemfizetés esetén a
jelzáloghiteles fedezeti ingatlana ugyanúgy veszélyben forog, mint a
lakáshiteleseknél. A forint alapú szabad felhasználású
jelzáloghiteleknél 21,4%, a deviza alapúaknál 18,0% a mutató. A
lakáshitelek körében a deviza alapú lakáshiteleknél 10,1% az arány. Hogy
nem (feltétlenül) a devizahitelekkel van a nagyobb gond, jól mutatja,
hogy a nem támogatott forinthitelek NPL-rátája 13,7%, igaz, a
támogatottaké mindössze 2,5.%.
A végtörlesztés hatásai elsősorban a deviza jelzáloghitelek NPL-adataiban látszódnak: a deviza lakáshitelek esetében 8,3%-ról 10,1%-ra, a deviza szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében 15,2%-ról 18,0%-ra nőtt a mutató a negyedik negyedévben. A forint alapú hiteleknél is dinamikus növekedés látszik, a bekövetkezett szokatlan változást azonban az MNB megjegyzése szerint az egyik adatszolgáltatónál bekövetkezett korrekció magyarázza. Ez a forint alapú jelzáloghitelek NPL-aránya esetében szokatlan emelkedéssel, a folyószámla-hiteleknél pedig hasonló csökkenéssel járt.
Jól
látható, hogy a legtöbb kategóriában nem állt még meg a nem teljesítő
hitelek arányának emelkedése, sőt a negyedévben a korábbi két
negyedévinél nagyobb mértékben nőtt e hitelek aránya. Kedvezőtlen
fejlemény, hogy a 90 napon belüli késedelemmel rendelkező hitelállomány
aránya is tovább nőtt, a korábbi negyedévek tapasztalatai alapján
azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a 90 napon túli késedelmek
aránya a következő negyedévekben hasonló mértékben nőni fog, és ezúttal a
végtörlesztés is komoly szerepet játszhatott.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A
90 napon belüli késedelmet mutató adatok szerint is a szabad
felhasználású jelzáloghiteleknél több a gond, mint a lakáshiteleknél. A
tavasszal életbe lépő új árfolyamrögzítés hatására a deviza
jelzáloghitelek esetében a késedelembe esett ügyfelek jelentős része
képes lehet arra, hogy fizetési fegyelmét helyreállítsa.
A
fenti adatok tartalmazzák a már átstrukturált hiteleket is a vonatkozó
késedelembe esettség szerint. Az MNB statisztikái tavaly év eleje óta
mutatják be ezeket külön megbontva is, és azt tükrözik, hogy a teljes
lakossági hitelállomány 13,3%-át (1067 milliárd forint) strukturálták
már át a bankok, szemben az egy negyedévvel évvel korábbi 11,7%-kal. A
bankok NPL-rátája enélkül minden bizonnyal jóval magasabb lenne ma,
ugyanakkor az átstrukturálások egy része csak a problémák elodázását
jelenti: az átstrukturált hitelek 23%-a ismét 90 napon túli késedelembe
esett mára, 31%-uk pedig szintén késve, de 90 napon belüli csúszással
fizet. Az átstrukturált hitelek arányát a végtörlesztés önmagában is
emelte, ám árfolyamszűrt állományukban is tapasztalható némi emelkedés,
igaz, a korábbiaknál szerényebb mértékű.
Mivel
a jelzáloghitelek esetében a fedezet elvesztésétől való félelem erős
(igaz, ezt a félelmet a kilakoltatási moratórium jó darabig mérsékelten
tartotta), fontos kérdés, mi az a közgazdasági jelenség, amely a
legnagyobb tömegben képes ezt a félelmet háttérbe szorítani. Kérdés az
is, e jelenségek milyen időbeni csúszással váltják ki a késedelmek
tömeges emelkedését. A közbeszédben leginkább a munkanélküliséget és a
frankárfolyam változásait szokás e tényezők közé sorolni. Az alábbi ábra
azt mutatja, hogy a munkanélküliség szintjének adott negyedéves
(százalékpontos) változását fél év múlva a 90 napon túl késedelmes
hitelek arányának milyen nagyságú (szintén százalékpontos) változása
követte. Az együttmozgás meglehetősen erősnek tűnt korábban, ezúttal a
végtörlesztés miatt azonban magasabb volt a nem teljesítő hitelek
arányának emelkedés a megszokottnál.
A
frank árfolyamával már nem ilyen szoros a kapcsolat (a deviza
jelzáloghitelek körében sem), ami arra utal, hogy a felvételkorihoz
hasonló vagy annál jobb jövedelmi helyzet megléte esetén a háztartások
igyekeznek továbbra is kifogás nélkül törleszteni még akkor is, ha a
frankárfolyam miatt a havi teher jóval magasabb a korábbinál. Az is igaz
azonban, hogy elmúlt fél évihez hasonló "stressz" még nem érte a
háztartásokat, bőven 230 forint fölötti átlagos frankárfolyamra még nem
volt példa. Az árfolyamprobléma jó részét azonban a tavasszal induló új
árfolyamrögzítés háttérbe szoríthatja.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
De'Longhi Rivelia automata kávégép lenyűgözte a piacot a három International Forum Design Awards (IF) Díj elnyerésével (x)
2024. március 1-jén a De’Longhi, a világszerte elismert vezető háztartási termékeket gyártó vállalat, büszkén mutatta be legújabb innovációját, a Rivelia teljesen automata kávégépet.
- Komoly bírságot kapott az egyik hazai bank
- Eddig közel 400 ezer ajánlóívet igényeltek a jelöltek és jelölőszervezetek
- Dél-Magyarországon is egyre gyakrabban bukkan fel egy emberre is veszélyes galandféreg
- Babos Tímeáék döntősök Rouenban
- Andrej Babis: az illegális migráció rákbetegség, az uniós paktum nem gyógyítja
- Nagy Márton: önfenntartó társasággá kell válnia a Magyar Postának