Enyhülni látszanak a bankok: vége a drákói szigornak?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2003 óta rendszeresen készít hitelezési felmérést a hazai bankok körében. A legfrissebb, 2009 második negyedévre vonatkozó, idén júliusban végzett felmérés a háztartási és vállalati szektor hitelezését és az önkormányzatok bankok általi finanszírozását vizsgálta.

Az elmúlt időszak jelentős szigorításai mind az ár, mind a nem-ár jellegű (például önrész, hitelfedezeti arány, megkövetelt hitelképességi szint) hitelezési feltételeket érintették. A mostani felmérés során a bankok továbbra is főként szigorításokról számoltak be, bár inkább már csak a fogyasztási célú hiteleknél.

Lakáscélú hitelek

Az előző negyedévhez képest már kevesebb bank jelezte hitelezési feltételeinek szigorítását a lakáscélú hitelezésben, bár a gazdasági kilátások, a bankok tőkehelyzetének megítélése, illetve a kockázati toleranciájuk alapján még a többség szigorítást tart indokoltnak.

A bankok többsége a hitelfolyósításért felszámított díjakon nem szigorított, nem úgy mint a minimális hitelképességi szint, a minimális önrész, a kockázatos hitelekre számított prémium, a havi törlesztés jövedelemhez viszonyított aránya, vagy a hitelfedezeti arány tekintetében.

A bankok közül minden ötödik nettó értelemben a lakáscélú hitelekre vonatkozó kereslet növekedéséről számolt be, legalábbis ami a forinthiteleket illeti, a devizahitelek iránti kereslet ugyanis stagnált. A második félévre jelentős keresletnövekedést nem várnak a bankok a támogatott lakáshitel-konstrukciók erőteljes szigorítása miatt, a devizalapú lakáshitelek esetén azonban némi keresletnövekedést várnak a pénzintézetek.

Fogyasztási hitelek

Fogyasztási hitelek esetén a bankok még óvatosan közelítenek az ügyfelekhez, ennek megfelelően tovább szigorították a feltételeket, ahogy az a fenti ábrán is látszott. A szigorítás, elsősorban a megújuló hiteltermékeket (folyószámlahitel, hitelkártya), illetve egyéb típusú hiteltermékeket (személyi kölcsön, áruhitel, gépjármű-finanszírozás) érintette kedvezőtlenül.

Az elmúlt negyedévben nem törekedtek különösebb hitelkihelyezésre a bankok a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a gépjárműhitelek esetén, ugyanakkor hitelkártyák, folyószámlahitelek, illetve személyi hitelek esetén - még ha szigorúbb feltételek mellett is, de - már bőkezűbbnek bizonyultak a pénzintézetek.

Ami a keresletet illeti, az előző felméréshez hasonlóan erőteljes csökkenést jeleztek bankok ebben a szegmensben, de a következő félévre már a csökkenés megtorpanását remélik.

A fent említett folyamatok, illetve banki lépések egyébként összhangban állnak a külföldi hitelezési felmérések eredményeivel. A már némileg elkezdődött, és a következő félévre prognosztizált enyhüléseket a bankok főként a gazdasági kilátások, illetve a likviditási helyzetük javulásával magyarázzák, de akadtak olyan válaszadó bankok is, akik azért enyhítettek a feltételeiken, mert az ügyfelek hitelfelvevő kapacitásának romlását csak így tudták kompenzálni.