Nincs új a nap alatt: tovább szigorítanak a bankok!

Az MNB legfrissebb, a Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára címet viselő, tegnap megjelent tanulmánya 2003 óta félévente ad helyzetjelentést a hitelezési piacról.

A vizsgálat során a háztartási, a vállalati és az önkormányzati hitelezéssel kapcsolatban tettek fel kérdéseket a bankok vezetőinek, kérdőíves, illetve személyes interjú formájában is, az megelőző időszak tapasztalatairól, illetve a jövőre vonatkozó várakozásaikról.

Jelentős a változás a háztartási hiteleknél: idén minden tovább szigorodik!

A háztartási hitelezési szegmensben 13 bank adott választ az MNB kérdéseire. Ezek alapján 2008. második felében jelentősen csökkent az általuk kihelyezni kívánt hitelek állománya, miközben a feltételek is jelentősen szigorodtak. Ami az előző felméréshez képest változást jelent, az a hitelek iránti kereslet csökkenése, illetve a vártnál is erősebb szigorítás.

A feltételek nem csak ár, de például a megkövetelt önrész, hitelfedezeti arány, hitelképességi szint tekintetében is szigorodtak, és ezt a tendenciát várják a bankok 2009. I. félévében is.

A lakáscélú hitelek kihelyezett állománya a válaszadók körében átlagosan 36,3 százalékkal csökkent az előző időszakban, míg az idei első félévre még nagyobb arányú, 45,1 százalékos szűkülést jósolnak.

Ennek okaként elsősorban a gazdasági kilátások romlását, a kockázati tolerancia csökkenését, illetve a bank likviditási helyzetének, forrás elérhetőségeinek és feltételeinek jelenlegi, vagy a közeljövőben várható negatív változását említették.

A portfoliók romlására pedig beszedési, illetve behajtási tevékenységük erősítésével kívánnak reagálni, többek között olyan konstrukciók kidolgozásával, melyek a hitelek törlesztését megkönnyítik, így futamidő-hosszabbítás, vagy átmeneti tölesztéskönnyítés formájában.

A legtöbb bank a minimális hitelképességi szint növekedésében, minimális önrész megemelésében, a havi törlesztés jövedelemhez viszonyított arányának, és a hitelfedezeti arányának csökkentésében látja a megoldást.

Ami a fogyasztási hiteleket illeti, a szabad felhasználású jelzáloghitelek után idén a gépjárműhitelekre jár rá a rúd, ott érezhető majd a legnagyobb szigorítás, de a személyi és áruhitelek esetén sem lesz rózsás a helyzet.

Pórul járnak a nagyvállalatok!

A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság szintén csökkent, különösen a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, és az üzleti célú ingatlanhitelezésben.

A lakossági hitelekkel szemben itt azonban a szereplők a kereslet erősödését érzékelték az előző időszakban, kivéve a hosszú lejáratú hiteleket esetén, amit a beruházási hajlandóság csökkenése magyaráz.

Kis- és mikrovállalati hitelezésben azonban nem készülnek a bankok határozott visszafogásra, bár igaz, hogy itt inkább a támogatott hitelkonstrukciók megléte javít a helyzeten.

Idén azonban szorosabban nyomon fogják követni a bankok a devizahitelt felvevő vállalatok tényleges devizabevételeit, hogy azok fedezni tudják-e a törlesztőrészleteket, vagy ha nem, akkor rendelkeznek-e megfelelő tartalékokkal, ami az árfolyamgyengülés miatt szükségessé válhat.

A lakossági hitelportfólióval szemben a vállalatinál már az előző félévben is romlásról számoltak be a bankok, és ugyanez a várakozás a következő félévre is, különösen a válságtól leginkább sújtott ágazatok esetében, így a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az építőiparban, az ingatlanügyekben, a turizmusban és a pénzügyi tevékenységekben. Ezekben az ágazatokban erősen szelektíven fogják kezelni az egyes ügyleteket.