Miért nem lehet devizában törleszteni a devizahitelt?

Azoknak tehát, akiknek nincs svájcifrank-megtakarításuk vagy -jövedelmük, meg kellene vásárolniuk a svájci frankot a törlesztéshez, ami többletköltséget okozna. A bankok szerint emiatt nincs mérhető ügyféligény devizában való törlesztésre. Vannak pénzintézetek, amelyek ugyan "szabadon" lehetővé teszik a devizában történő törlesztést, ám ezt náluk előre meg kell határozni. Amennyiben az ügyfél a hitel-visszafizetés egy későbbi szakaszától akar devizában törleszteni, módosítani kell a szerződést, ami természetesen költségekkel jár.

A nem forintban való törlesztés igénye azért merülhet fel, mert a hazai hitelintézetek döntő többsége a saját hivatalosan meghirdetett devizavételi és -eladási árfolyamától eltérített árfolyamot alkalmaz a lakossági hiteltörlesztésnél. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a banki ágazati vizsgálatok során eddig nem figyelt fel a hitelintézetek ezen gyakorlatára, s az ügyfélmegkeresések sem erre irányultak - mondta Nagy Márta, a GVH elnökhelyettese. Jogi szakértők szerint összességében nem számít jogellenesnek, ha egy hitelintézet eltérő árfolyamot alkalmaz bizonyos szerződései esetében - ha erről megfelelő módon, a szerződés megkötése előtt tájékoztatja az ügyfelet és számára folyamatosan biztosítja az aktuális szintek megismerését (ezt egyébként a bankok meg is teszik).

A lakossági, számlakonverziós kondícióknál általában a devizaeladási árfolyamot akár 3-6 százalékponttal, sőt banki lízingcégeknél még ennél is jobban eltérítik. Sokan úgy vélik, ott, ahol a bankok nem vagy csak jelentős bürokratikus (és költség-) akadályokkal teszik lehetővé, hogy az ügyfél a hitelszerződés devizanemében fizesse meg a törlesztőrészletet, nincs másról szó, mint hogy az adott hitelintézet be akarja zsebelni az átlagosnál magasabb váltási marzsot is.