Svájci frank: még nem ittuk meg a fekete levest!

A megszokottnál 20-30 százalékkal magasabb törlesztőrészletek a legtöbb ember számára csak rövid ideig elviselhetőek, de aki teheti, egyelőre elkerüli, hogy szerződést kelljen módosítania. Ezért nem tapasztalható egyelőre jelentős változás a szerződésmódosítások terén a bankoknál.

Természetszerűleg mindig akadnak olyanok, akik hirtelen jött problémáik miatt gondot jelent az aktuális havi törlesztőrészlet befizetése, de a számuk egyelőre nem nőtt szignifikáns módon - derült ki a bankok szűkszavú válaszaiból. Persze a kérdés is kényes, hiszen elemzések hosszú sora szól arról, vajon tönkreteszik-e a magyar bankrendszert a bedőlő hitelek, így erről senki nem nyilatkzoik szívesen, de amennyire kivehető a kérdéseinkre kapott válaszokból, a hitelfelvevők egyelőre állják a rohamokat.

Szinte egyöntetű volt a válaszadók véleménye arról, hogy bár folyamatosan vannak ügyfelek, akik élnek ezzel a lehetőséggel, a számuk nem, vagy csak minimálisan nőtt az elmúlt időszakban. A K&H Bank ügyfelei a hiteltörlesztés forintra való átváltása, egy ideig való felfüggesztése, illetve átütemezése közül jellemzően az utóbbit választják, míg az AXÁ-nál a legtöbben a halasztást választják hosszabb rövidebb időre. A forintra való átváltást szinte senki nem választja, ami jól jelzi, hogy még a gyenge forintárfolyam mellett is kedvezőbb devizában eladósodni, mint hazai fizetőeszközben. Számszerűen egyedül az Unicredit rukkolt elő az adataival: a pénzintézet eddig 200 ügyfelével állapodott meg a hitelfeltételek módosításában a "könnyítő csomag" tavalyi kihirdetése óta.

Hogy mennyire fontos a magyaroknak az otthonuk a nehéz helyzet közepette is, azt jól példázza, hogy az ügyfelek nem szívesen késlekednek a befizetésekkel: akinek problémája van, inkább a szerződésmódosítás vállalja, mintsem az ingatlanárverés kockázatát. De nem változott jelentősebben az előtörlesztések száma sem, igaz itt a bázisérték is olyan alacsony a bankoknál, hogy nehezen lehetne valódi tendenciát kihámozni. Mindenesetre mindkét irányú változásra volt példa: az AXA esetében a teljes előtörlesztés darabszáma 50 százalékkal csökkent - gyakorlatilag a minimálisról nullára. Ezzel szemben az OTP - egyedüli megkérdezettként - az előtörlesztések számának enyhe növekedéséről számolt be.

A jövőt tekintve minden válaszoló borús évre számít az ingatlanpiaci fejleményeket tekintve. Az Erste Bank szakértője szerint 2009-ben a kihelyezett lakáshitelek piacán jelentős csökkenés várható, melynek mértéke elérheti a 2008-as évhez viszonyítva a 40 százalékot is.
A beruházók jelen piaci helyzetben visszafogják az új építéseket, így az új lakások piacán nem növekszik az eladható lakások száma. Az árak stagnálnak, vagy inkább növekednek, a hitelkamatok viszont megemelkedtek, így ez a piac jelentősen elmarad az előző években megszokott dinamikától. A használt lakások tekintetében más a helyzet, itt az árak csökkennek, így a megemelkedett kamatok ellenére sem lesz akkora a csökkenés, mint az új lakásoknál, ráadásul ezek általában olcsóbbak is, mint az új lakások.

Az AXA szakértői szerint elképzelhető, hogy az év második felére - a veszteségek leírása és helyzetük stabilizálódása után - a jelenleg a svájci frank alapú hitelezésben szünetet tartó bankok többsége visszatér a devizaalapú lakáshitel piacra. Őszre tehát akár a kereslet lassú élénkülésére is számítani lehet az ingatlanpiacon; mindezek ellenére is átlagosan legfeljebb havi 70-80 milliárdos lakáscélú hitelkihelyezés várható 2009-re, szemben a 2008-as év havi 110 milliárdos átlagával.

Több válaszadó látja úgy, hogy nem a hitelek törlesztésében, hanem a hitelt felvenni kívánók magatartásában érzékelhető némi változás, akik némileg óvatosabbak, mint korábban és a nehéz piaci helyzetben kivárnak. Az MKB Bank tapasztalatai szerint már most is sokkal óvatosabban és megfontoltabban veszik fel az ügyfelek a hiteleket, legyen az lakásra, vagy bármilyen más célra fordítandó. Azt sem kizárt, hogy az év végére a devizahitelek kamatainak növekedése miatt a forinthitel újra versenyképes lesz, és véget ér az a korszak, amelyet döntően a svájci frank alapú hitelezés jellemzett.