Drága lesz idén a hitel

A globális bizalmatlanság 2008 első felének végéig is eltarthat, ezért az OTP Bank elemzési központja arra számít, hogy a régióban működő vállalatok nettó hitelfelvétele mérséklődik, ezt azonban elsősorban nem a hitelkereslet visszaesése, hanem kínálati tényezők okozhatják. Magyarországon ez a hatás kisebb lehet, mint a többi régiós országban, mivel ilyen összehasonlításban a hazai vállalati szektor hitelkereslete a visszafogott beruházási dinamika miatt alacsony.

A CIB Bank elemzői szerint az amerikai másodlagos jelzálog-piaci válság és az általa jelentős mértékben generált világpiaci forrásköltség-emelkedés egyértelműen kihat a magyar bankszektor szereplőire, azok árazási üzletpolitikájára és jövedelmezőségére. Ennek hatása már 2007 második felében látszott, és az idén várhatóan még hangsúlyosabb lesz. A CIB-nél úgy vélik, ügyfeleik hiteligénylési étvágya az elkövetkezőkben sem csökken, ugyanakkor a hitelek finanszírozási költsége emelkedni fog, ez azonban minden hitelintézet, így az egész bankszektor tekintetében egyaránt jellemző lesz. Az idei évben a vállalati hitelezési piacon tíz százalék feletti növekedést prognosztizálnak a társaság szakértői.

A K&H Bank likviditási helyzete miatt nem szembesült növekvő forrásköltségekkel, így nem emelte vállalati hitelei árát sem. A piacon ugyanakkor látnak olyan bankokat, amelyek növelik hitelezési marzsukat. Az ő ügyfeleiknek ez természetesen növekvő pénzügyi költséget jelent, de azok továbbhárítása függ az adott cég versenyhelyzetétől, amely a jelenlegi recessziós környezetben ezt valószínűleg nem teszi lehetővé, így a vállalatok alkalmazkodási stratégiája inkább a pénzügyi költségeik további optimalizálása felé mozdul majd el - vélik a K&H szakértői.

Az MKB Bank véleménye szerint az emelkedő forrásköltségek eredményezhetik a vállalati hitelek drágulását: a futamidő függvényében 25-75 bázispont növekedéssel lehet számolni. Tekintettel pedig arra, hogy a bankok is drágábban jutnak a piacon forráshoz, ezt az árkülönbséget hitelezési gyakorlatukban érvényesítik.

Egyetértett ezzel Plank Gábor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője, a hitelintézet vezérigazgató-helyettese is, aki úgy látja: elkerülhetetlennek tűnik, hogy egyes esetekben árat emeljenek. Rámutatott arra is: a bankok költségeit az is növeli, hogy egyre körültekintőbben kell eljárniuk az ügyfeleik átvilágítása során.

Gergely András, az UniCredit Bank főosztályvezetője úgy látja: a forrásköltségek átmeneti növekedése valamilyen szinten kényszerűen megjelenik majd a vállalati ügyfelek részére összeállított új ajánlatokban a meghosszabbított hitelszerződések kamatfeltételei között. Elsősorban a deviza- és a saját forrású, beruházási hitelek kamatszintjének növekedésére lehet számítani.

Az Erste Banknál emellett úgy látják: a bankok további hatékonyságnöveléssel is igyekeznek majd elérni, hogy a költségeik emelkedését minél kisebb mértékben hárítsák át ügyfeleikre. A vállalkozásoknak azzal is nagyon fontos tisztában lenniük, hogy a kamatszint-növekedés nem minden hiteltípusnál jelenik majd meg, hiszen a kedvezményes forrású, hosszú lejáratú támogatott hitelkonstrukciókat is ajánlanak a bankok, ahol a forrásköltségek nem változtak.