Internetes bankolásban Ausztria jár az élen - mi inkább levelezünk és híreket olvasunk

A GfK Csoport legutóbbi, a kelet- és közép-európai régióban az internethasználati szokásokat kutató felmérésének adatai szerint tízből négy magyar használja az internetet. Az internetpenetráció mértékét tekintve a régióban Szlovénia (62 százalék), Ausztria (59 százalék) járnak az élen, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a magyarországihoz hasonlóan alakul az internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya. Az internetet használó honfitársaink közel háromötöde minden nap netezik - a régióban ennél többen csak Szlovéniában csatlakoznak a világhálóra napi rendszerességgel.

A kutatás eredményei szerint a régióban a netezők a világhálóra főként e-mailezés, azaz elektronikus levélküldés és -fogadás céljából csatlakoznak. A naponta, illetve majdnem naponta e-mailezők aránya: a tizenhárom országból tízben közel minden második felhasználó naponta kap, vagy küld e-mailt. A napi rendszerességgel levelezők legtöbben Szlovéniában vannak (77 százalék), a sorban második helyen Magyarország áll (73 százalék) - ezzel megelőzve többek között Ausztriát és Csehországot is. Az interneten keresztül történő, elektronikus kapcsolattartás lehetőségével legkevésbé az ukrán netezők élnek - itt 43 százalék soha nem küld, vagy fogad e-mailt.

Ettől eltérő képet mutat az interneten keresztüli "csevegés", azaz chat-elés. E téren legaktívabbnak a román nethasználók mutatkoznak: a válaszadók 45 százaléka közel napi rendszerességgel él e lehetőséggel. Ehhez közelít az arány Bulgáriában (43 százalék). A magyar válaszadók közel egynegyede használja eme online kommunikációs eszköz lehetőségeit, minek eredményeképpen a tizenhárom ország sorában a nyolcadik helyen áll. Legtöbben Szerbiában (68 százalék) és déli szomszédunknál, Horvátországban (67 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy soha nem chat-elnek.

Legtöbben Lengyelországban (76 százalék) és Szlovéniában (72 százalék) böngésznek a nethasználók különböző weboldalakat napi rendszerességgel. A világháló ilyen célú használata legkevésbé Romániában jellemző, ahol megkérdezettek több mint fele soha nem kapcsolódik a világhálóra emiatt.
Az internethasználattal kapcsolatban gyakran merül fel a szellemi termékek jogvédelmének témája. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, mely országokban milyen arányban használják a világhálót a netezők képek, filmek és zeneszámok letöltésére, illetve megosztására. A számok tükrében megállapítható, hogy szélesebb körben jellemző a tartalomletöltés, mint a fájlmegosztás. Bulgáriában és Ukrajnában a megkérdezettek 56 százaléka legalább havi rendszerességgel tölt le képeket, filmeket és zeneszámokat a világhálóról és fájlmegosztás terén szintén a bolgár felhasználók (és velük együtt a szlovákok) a legaktívabbak - mindkét országban a válaszadók 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel oszt meg a világhálón ilyen jellegű tartalmakat. A magyar nethasználók 36 százaléka szokott legalább havi rendszerességgel képet, filmet, vagy zeneszámot letölteni, fájlmegosztásra pedig nem egészen harmaduk használja a netet.

Online játék szolgáltatással legtöbben szintén Bulgáriában élnek - itt a megkérdezettek 27 százaléka naponta, vagy majdnem naponta, 16 százalékuk legalább havonta, 10 százalékuk pedig ritkábban, de játszik az interneten. Magyarország az online játékokba bekapcsolódó nethasználók arányát tekintve a középmezőnyben foglal helyet.

Az internet ma már nem csupán a szórakozás, de a hétköznapi életet sok szempontból megkönnyítő eszközként is szolgál - így például lehetővé teszi banki ügyeink, illetve beszerzéseink távolból történő intézését. Az internetes bankolás - a 13 ország összehasonlításában - egyértelműen Ausztriában a legnépszerűbb szolgáltatás: közel minden második nethasználó intézi pénzügyeit legalább havonta az interneten keresztül. Hazánkat e téren egyaránt megelőzi Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia.

Interneten keresztül közel minden negyedik osztrák nethasználó rendszeresen, további 34 százalék pedig rendszertelenül ugyan, de vásárol a világhálón. E tekintetben a régió második helyezettje Csehország, ahol az online rendszeresen vásárlók aránya csak 16 százalék, ám a netezők további 36 százaléka szintén itt intézi alkalmanként beszerzéseit. Hazánkban mindössze 4 százalékot ér el azok aránya, akik rendszeresen használják az internetet vásárlásra. A megkérdezettek 81 százaléka saját bevallása szerint soha nem vásárol a világhálón.