Olcsóbb lakáshitel egy "apró" csalással? Az APEH is tud róla...

A legújabb csalási kísérletek a lakáshitel igénylésekkel kapcsolatosak. Minden évben előfordul, hogy az igénylő hamis APEH jövedelemigazolást nyújt be a pénzintézetnek, hogy kedvezőbb feltételekkel kapjon hitelt. Ez azonban mind a két félre nézve kockázatos. A hamis igazolás alapján nyújtott hiteleknél sokkal magasabb annak a veszélye, hogy a bank nem kapja vissza a pénzét, a hamisító szempontjából viszont a lebukás komoly következményeket von maga után.

A megkérdezett bankok közül szinte mindegyiknek van az ilyen irányú próbálkozásokról tudomása, és több helyen is elismerték, hogy valóban történt már náluk hasonló eset. Az viszont tény, hogy egyelőre nagyon kis százalékról van szó, az elmúlt években összesen néhány száz próbálkozás fordult elő.

Az ilyen esetek elkerülése érdekében egyre szigorúbb a hitelelbírálás folyamata, és a kötelezően benyújtott dokumentumok ellenőrzése. Ennek több féle formája is lehet, mint például az APEH illetékesekkel történő egyeztetés, formai, tartalmi ellenőrzés. Ha valamilyen eltérést talál a bank a benyújtott és a valódi adatok között, azonnal elutasítja a hitelkérelmet, és ha valóban beigazolódik a csalás gyanúja, akkor magánokirat, vagy közokirat hamisítás, illetve csalás kísérlete miatt rendőrségi feljelentésre kerül sor.

A hamis iratokkal való próbálkozás után az igénylő semmilyen formában nem kaphat hitelt, még jövedelemtől függetlenül, ingatlan alapon sem. A Raiffeisen Bank elmondása alapján ha valaki hamis iratokkal próbálkozik megtéveszteni a bankot, akkor a KHR rendszerbe (valamikori BAR lista) is bekerül, így a későbbiekben a hitelkérelmeit ennek fényében fogják bírálni a bankok, vagyis valószínűleg nem fog többet hitelt kapni, vagy legalábbis jóval kedvezőtlenebb feltételekkel (Olcsó hitel BAR-listásoknak is - ki itt belépsz...).

Az adóhatóság megkérdezése alapján kiderült az is, hogy ők az igazolást felhasználó intézményektől értesülnek csak az ilyen esetekről. A hamis igazolások viszont az esetek többségében egy ténylegesen kiadott, létező igazolás alapján, de hamis adatokkal, aláírással, és szárazbélyegzővel ellátva készülnek.

A jövedelemigazolások hamisításának esélyét úgy próbálják csökkenteni, hogy az eredeti igazolások mindkét oldalát szárazbélyegző lenyomattal, aláírással, és ügyiratszámmal látják el.

A bankoknak két lehetőségük van, amivel biztosan elkerülhetik a hamis igazolások elfogadásának esélyét. Az első, hogy minden egyes igényléskor a bekért igazolást egyeztetik az adóhatósággal. A második, ami egyszerűbbé tehetné az ellenőrzés menetét, hogy megkérik az ügyfelet, a jövedelemigazolás kérésekor nyújtson be az APEH részére egy nyilatkozatot is, ami alapján a hatóság közvetlenül a banknak küldi meg az eredetei jövedelemigazolást.

Az teljesen mindegy, hogy az APEH, vagy az igazolást felhasználó szervezet fedezi fel a feltételezhetően hamis dokumentumot, az mindenképpen rendőrségi feljelentést von maga után (Megjegyezzük, hogy tudomásunk van olyan esetről, amikor egy fővárosi hiteligénylő BAZ megyei fejléccel ellátott APEH igazolással próbálkozott, de a csalás ellenére a hitelintézet nem tett feljelentést.). Magánokirat hamisítás esetén 1 évig terjedő, közokirat hamisítás és csalás esetén 3 évig terjedő börtönbüntetés lehet a lebukott igénylő jutalma.

Az adóhatóság adatai szerint 2005-ben 368, 2006-ban 204, 2007 első felében pedig 37 esetben tettek feljelentést visszaélés miatt, vagyis az egyre szigorodó intézkedéseknek és ellenőrzéseknek köszönhetően csökken azoknak a száma, akik hamis jövedelemigazolás benyújtásával próbálkoznak, ami a lebukás valószínűségét és a következményeket tekintve nem is olyan meglepő. A fenti példából kiindulva elképzelhető, hogy nem minden esetet jelentenek, ezért a fenti számokat fenntartással kell kezelnünk. Ennek ellenére a büntetést tekintve nem éri meg ilyen trükkel próbálkozni.

Az összeállításban az APEH, és a következő bankok nyújtottak segítséget: OTP Bank, K&H Bank, CIB Bank, Inter-Európa Bank, Raiffeisen Bank, Unicredit Bank, és a Budapest Bank.