Drámai figyelmeztetés a magyar kutatótól: ami most elkezdődött, az rosszabb a 2022-es rémálomnál

„A helyzet rosszabb, mint 2022-ben” – ezzel a mondattal hívta fel a figyelmet a súlyos aszályra Jakab Gusztáv biológus, ökológus és természetfotós, aki a Békés vármegyei Vésztő térségében dokumentálta a természet állapotát.

Az ELTE oktatója közösségi oldalán arról számolt be, hogy a tél és a tavasz csapadékhiánya, valamint a tartósan száraz időjárás következtében a táj állapota már most olyan képet mutat, amely komoly ökológiai és mezőgazdasági kockázatokat jelez.

„A gyepek állapota jelzi a valós helyzetet”

Jakab Gusztáv szerint a természetes élőhelyek állapota egyértelműen mutatja a problémák súlyát. Mint fogalmazott, a Tiszántúlon idén várhatóan jelentősen csökken a gyepszéna mennyisége, miközben a legelő állatok gyorsan le fogják rágni a már most is gyenge növényzetet. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzet nemcsak a növénytermesztést, például a kukoricát érinti érzékenyen, hanem a hagyományos legeltető állattartás fenntarthatóságát is.

A terepi megfigyelések és a fotódokumentáció szerint több területen már most látványos a kiszáradás:

• a vakszikes legelők jelentős része kopár,
• a kamilla és más vadvirágok elmaradnak a megszokott méretüktől, törpenövésűek,
• a korábban hosszabb ideig zöldellő pusztai élőhelyek gyorsan veszítik nedvességtartalmukat.

A szakember szerint mindez arra utal, hogy a talajnedvesség hiánya már nem csak átmeneti jelenség, hanem tartósan befolyásolja az ökológiai rendszerek működését.

A 2022-es aszályhoz képest is súlyosabb helyzet

Jakab Gusztáv értékelése szerint a jelenlegi állapot több szempontból is meghaladja a 2022-es aszály idején tapasztaltakat. Akkor is súlyos károk jelentkeztek a mezőgazdaságban, most azonban a természetes élőhelyek is korábban és intenzívebben reagálnak a vízhiányra. A szakember által készített felvételek alapján a táj már a szezon elején olyan képet mutat, amely korábban jellemzően csak a nyári csúcshőmérsékletek idején volt tapasztalható.

A kutató szerint a jelenség túlmutat az aktuális mezőgazdasági nehézségeken: a kiszáradó gyepek és élőhelyek hosszabb távon az ökoszisztémák átalakulását is felgyorsíthatják. A szakember figyelmeztetése szerint, ha a csapadékeloszlás a következő hónapokban sem javul, a térségben a természetes vegetáció visszaszorulása tovább folytatódhat, ami az állattartás és a növénytermesztés feltételeit is alapvetően átalakíthatja.