Szívbemarkoló tragédia: elhagyta fészkét a szigetközi rétisas, miután kivágták a költőhelye körüli erdőt

Egy súlyos természetvédelmi ügyre hívta fel a figyelmet Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes, aki március elején számolt be arról, hogy a Szigetköz területén, a Lipót 17/D jelű, fokozottan védett erdőrészletben fakitermelés zajlott egy költő rétisas fészke közelében. A beszámolók szerint az erdő jelentős részét kivágták, miközben a fészekben tojások voltak.

A természetvédő szerint a fakitermelés során a fészekben kotló madarat többször is elriaszthatták, így az hosszabb időre elhagyta a tojásokat. Bár később visszatért, a tojások a kihűlés miatt nagy valószínűséggel már nem voltak életképesek. A madár végül abbahagyta a kotlást és elhagyta a fészket, így az idei költés meghiúsult - írta legfrisebb Facebook-bejegyzésében:

A rétisas Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 millió forint egyedenként – ez alapján a két tojás elvesztése akár többmilliós természetvédelmi kárnak is minősülhet. A történtek miatt természetkárosítás gyanújával eljárás is indult, az Agrárminisztérium feljelentést tett az ügyben - írta a Sokszínű Vidék.

Szendőfi Balázs a lapnak elmondta: a terület ugyan védett besorolású, a gyakorlatban azonban vágásos erdőgazdálkodás zajlik, ami komoly konfliktust okozhat a természetvédelmi és gazdasági érdekek között. Állítása szerint a fészek környékén az egyetlen fa, amelyet meghagytak, maga a költőfa volt, a környező állományt viszont kivágták, ami a madár viselkedését is befolyásolta.

A szakember arról is beszámolt, hogy a tojások azért pusztulhattak el, mert a kotló madár túl hosszú időre kényszerült távol maradni a fészektől a zavarás miatt. Hozzátette: a rétisaspár ugyan territoriális és több fészket is használhat, de egy szezonban jellemzően csak egy költést indít, így az idei szaporulat már nem pótolható.

Az esetet követően a hatóságok is vizsgálatot indítottak, és a környezeti bűnözés elleni nyomozó egység is bekapcsolódott az ügy tisztázásába. A természetvédők szerint az eset ismét rámutat arra, hogy a fokozottan védett fajok élőhelyein a gazdálkodási és természetvédelmi szempontok összehangolása továbbra is komoly kihívást jelent.