Bármikor beüthet a baj a tavaszi kerti munkáknál: erre jó, ha mindenki odafigyel

A keleti sün, Magyarország védett emlőse, az MME közleménye szerint előszeretettel használja a kertekben és parkokban felhalmozott lombkupacokat, rőzserakásokat nappali búvóhelynek, téli álomhoz vagy akár az elléshez. A természetvédők felhívják a figyelmet: az óvatlan kertészkedés akár teljes családok pusztulását okozhatja.

„A nőstények gyakran a lombkupacokban ellenek, ezért különösen fontos, hogy a kert- és parkfenntartás során fokozottan figyeljünk” – írja az MME közleményében.

Hogyan segíthetjük a sünöket a mindennapokban?

A szakemberek szerint a hullott lomb és a lenyírt fűnyesedék óriási természeti kincset jelent: visszapótolja a talaj tápanyagait, növeli a vízmegtartó képességet, és egyben menedéket biztosít a sünöknek és más apró élőlényeknek. A legjobb, ha ezeket az anyagokat helyben hagyjuk, vagy olyan módon halmozzuk, ami biztonságos menedékül szolgál:

• bokrok közé rakva
• természetvédelmi rőzserakásokban
• nagy fák csurgózónájában
• komposztálókeretekben, melyek alja a sünök számára bejárható

Fontos azonban, hogy ezeket a rakásokat ne tegyük forgalmas utak mellé, ahol a közeli autóforgalom veszélyeztetheti a kis állatokat.

Óvintézkedések a rakások bontásakor

Az MME részletes tanácsokat ad arra is, hogyan kerüljük el a sünök sérülését a gally- és lombkupacok mozgatásakor. Ami számunkra munkát jelentő, eltüntetendő gally- és levélrakás, az a sünöknek
(valamint számos más állatnak, például: zöld varangyoknak, fali gyíkoknak)
ugyanis nyáron nappali menedék, a nőstényeknek pedig ellőhely, de akár
telelőhely is lehet, ezért:

• első lépésben lehetőleg ne vasvillával essünk neki a rakásnak, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat;
• az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bonjuk el;
• a zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot (lásd az alábbi fotókat és a videót), ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyeljünk a gömbölyded formákra (az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül);
• soha se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat, mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, és szó szerint megsülnek;
• ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
• ha a gally-/lombrakás megbontásakor sünfészket találunk kölykökkel, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza rájuk az eredetivel legalább megegyező vastagságú rétegben ágakat és leveleket, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat - az ilyen zöldhulladékhalmot a könykök felnövekedése, a fészek kiürülése után bontsuk csak el;
• ha a rakás megbontásakor alvó (május-október között) vagy telelő (novembertől-áprilisig) sünt találunk, és a halom helyben nem megőrizhető a fenti módon, óvatosan vigyük át az állatot egy közeli bokor alá, és ott halmozzunk vissza rá lombott, gallyat;
• a sünöket etetni nem kell, mert a kölykök számára létfontosságú, hogy anyjukat követve a természetes táplálékokkal (férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gyíkok, kisrágcsálók, hullott gyümölcsök) ismerkedjenek meg, ne pedig az ember által kitett, természetellenes ételhez szokjanak hozzá, amik ráadásul hasmenést, emésztési és növekedési problémákat is okozhatnak.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívja minden kerttulajdonos és parkfenntartó figyelmét, hogy a természetbarát kertrendezés nemcsak a sünök, hanem a teljes kert ökológiai egyensúlya szempontjából is kulcsfontosságú.