Rejtélyes kőgyűrűk bukkantak elő a tihanyi Belső-tó mélyéről: vajon mi lehet ez? + Videó

Kiszáradt tó, mély titok, mit rejt a tihanyi Belső-tónál talált lyuk? - kérdezte egy Tiktoker a minap egy izgalmas videóban. Az idei nyári hőség és az őrületes csapadékhiány ugyanis különös objektumot hozott a felszínre.

A vulkanikus eredetű, zárt medrű tihanyi Belső-tó vízutánpótlását főként a csapadék biztosítja, így vízszintje erősen ingadozó. Az alacsony vízállás alkalmával időről időre előbukkannak emberi kéz alkotta objektumok, amelyek többféle célt szolgálhattak. A mostani kőrakás felépítése alapján a veol.hu szerint leginkább halászati céllal létrehozott „varsakút” vagy halcsapda maradványa lehet.

Ahogy írták, a tihanyi halászatnak évszázados múltja van, a tó vizét régebben intenzíven hasznosították. A varsakutak lényege, hogy a halakat sekélyebb vízbe, egy kőfallal körbevett mélyedésbe terelték, ahol a víz lassabban hűlt le és lassabban apadt, így a halak könnyebben kifoghatók voltak. Hasonló kőből rakott halcsapdák a Balaton és más kis tavak környezetében is előkerülnek az aszályos időszakokban.

@pepemovies

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

♬ eredeti hang - Steiner Péter - filmes

Nem zárható ki az sem - írták, hogy a szerkezet forrásfoglalás volt, azaz egy természetes forrás köré épített kőperem, amely a tisztább vizet koncentrálta, és ivóvízként vagy állattartási célra is hasznosítható volt. A pontos kor meghatározása terepi vizsgálat nélkül nehéz, de a helyi halászati emlékek és a kőrakások építési módja alapján akár a 20. század közepéig visszanyúló múltjuk is lehet.

A mostani látvány egyúttal rávilágít a klímaváltozás és a vízháztartási problémák hatásaira. Az extrém hőség, a csapadékszegény időszakok és a fokozódó vízpárolgás együttesen vezetnek a tavak ideiglenes kiszáradásához, ami nemcsak a látképet változtatja meg, hanem a vízi élővilágra, a halállományra és a tó ökológiai egyensúlyára is komoly hatással van. A rejtélyes kőgyűrűk így nem csupán történelmi érdekességet jelentenek, hanem a természeti folyamatok aktuális állapotáról is mesélnek, és emlékeztetnek minket arra, mennyire fontos a víz és a természet megóvása.