Összekötözött áldozatokra bukkantak az Alföldön: a szakembereket is sokkolta a látvány

Nem egy új Netflix-sorozat díszletei között járunk, hanem a magyar múlt egyik legsötétebb korszakába ásnak bele a régészek – szó szerint. A Bács-Kiskun vármegyei Tázlár határában olyan leletek kerültek elő, amilyeneket még a tapasztalt kutatók is nehezen felejtenek. A Katona József Múzeum és a Thorma János Múzeum szakemberei brutális régészeti anyagokra bukkantak: tatárjárás kori tömegsírokra, Árpád-kori templomokra és sírokra, sőt, egyes áldozatokat összekötözött végtagokkal, zsugorított testhelyzetben találtak meg egy védelmi árokban - írta a Baon.hu.

„Ez nem fikció. Ez történelem” – fogalmazott Gallina Zsolt ásatásvezető régész a helyszínen. A feltárás, amelyhez önkéntesek is csatlakoztak, a tázlári Templomhegy térségében zajlik, ahol már 2003 óta végeznek ásatásokat, de az utóbbi hetekben olyan felfedezések születtek, amelyek országos jelentőségűek.

Tázlár, 2025. május 13. Gallina Zsolt ásatásvezető régész a Bács-Kiskun vármegyei Tázlár-Templomhegyen végzett feltáráson 2025. május 13-án. Az egykori halasi járás egyik legnagyobb régészeti lelőhelyén a régészek tatárjárás kori tömegsírt tártak fel, amelyből összekötözött végtagú, zsugorított helyzetben eltemetett áldozatok maradványai kerültek elő. MTI/Bús Csaba

A halál három rétege: sírok, templomok, védművek

A régészek nemcsak temetkezési helyeket tárnak fel: a föld alatt három, időben elkülönülő réteget is azonosítottak. A honfoglalás korából származó női lovas temetkezés mellett egy Árpád-kori, valamint egy késő középkori kun templom maradványait is feltárták. Az Árpád-kori és középkori sírok egymásra épülve, két-három rétegben helyezkednek el, ami önmagában is ritka, de a legmegdöbbentőbb még csak ezután következett.

A tatárjárás idején – a 13. század közepén – kiásott külső és középső kerítőárkokban emberi maradványokat, sőt, egy teljes tömegsírt találtak. A középső árokban mintegy 4 méteres szakaszon emberi csontok, koponyák hevertek, némelyikükön erőszakos halálra utaló nyomokkal. Egyes testeket hátrakötözött kézzel, összekötözött lábakkal, zsugorított testhelyzetben temettek el – vagy inkább dobtak bele az árokba.

Pusztítás nyomai: Tázlár lehet a tatárjárás legvéresebb lelőhelye

Gallina Zsolt ásatásvezető szerint ez a lelőhely azért különleges, mert Magyarországon eddig itt tárták fel a legnagyobb területű tatárjárás kori védműrendszer maradványait, és itt található a legtöbb olyan tömegsír, amely a mongol invázió pusztításának direkt nyomát viseli. „A pusztítás mértéke és a leletanyag mennyisége alapján Tázlár jelenleg a legnagyobb esetszámot mutató tatárjárás kori lelőhely” – mondta.

A sírokból nemcsak emberi maradványok, hanem különleges tárgyi leletek is előkerültek: ezüst gyűrűk, bronz övveretek, tatárjárás kori érmék, középkori fülesgombok, sőt, honfoglalás kori lószerszámveretek is. A feltárásokkal párhuzamosan fémdetektoros kutatás is zajlik a területen. A leleteket restaurálás után a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban helyezik majd el.

Tázlár alatt több mint ötszáz sírt tártak fel eddig, de a kutatók becslése szerint akár háromezer ember maradványai is rejtőzhetnek a templomot körülvevő, 100–110 méter átmérőjű árokrendszeren belül. A folyamatos földművelés és az illegális kincskeresés azonban sok értéket megsemmisített az idők során. A mostani feltárás célja nemcsak a régmúlt dokumentálása, hanem a maradványok megőrzése és a közösségi emlékezet formálása is.