Ezek a vidéki városok lehetnek a magyar hadiipar fellegvárai: indokolt a hatalmas fejlesztés?

Az elmúlt évtizedekben Magyarország kevés pénzt és energiát fordított a hadsereg fejlesztésére, a hazai hadiipar pedig szinte teljesen megszűnt. Pár évvel ezelőttig lényegében hazai védelmi iparról sem beszélhettünk.

Újabban a néhány hazai fegyvergyár felépítésének a 130 éve alapított, Európa egyik kiemelkedő hadi cégének tekinthető Rheinmetall-lal társulva vágtak neki. Vegyesvállalatokat hoztak létre, amelyekben többségi tulajdonos – 51 százalékos tulajdonrésszel – a német fegyvergyártó vállalat, a fennmaradó 49 százalék pedig a magyar államé.

A hat új magyar hadiüzem közül a következő négy építésében és üzemeltetésében vesz részt a Rheinmetall:

• Zalaegerszergen Lynx lánctalpas gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem épült. Itt a próbaüzem 2022 második felében volt, a sorozatgyártás 2023-tól kezdődhet, a tervek szerint évi 40-50 harcjárművel. Zalaegerszegen a ZalaZone tesztpályának van harcjárművek tesztelésére alkalmas része is.
• Kaposváron török licenc alapján kezdődhet meg a közeljövőben a Gidrán nevű négykerék-meghajtású, aknák ellen is védelmet nyújtó páncélozott jármű gyártása. Az első üzemcsarnokot már átadták. A magyar 4×4-es járműveket Maróth Gáspár szerint a töröknél magasabb ipari sztenderdek alapján, jobb technológiai színvonalon gyártják majd. Szó van arról, hogy Kaposváron a török–magyar együttműködést kiterjesztik drónok és más autonóm repülő eszközök gyártására.
• Nyírteleken radargyártó üzem épül. A magyar beszállítók már a program első fázisában részt vesznek, amikor a lokátorokat Izraelben szerelik össze. A második fázisban, 2025-től az összeszerelés is az új nyírségi gyárban történik.
• Várpalotán közepes és nagy kaliberű lőszereket előállító üzem jön létre, decemberben tették le a gyár alapkövét. A termelés 2024 második felében kezdődhet a tervek szerint. A komplexum része lesz egy robbanóanyagot gyártó üzem is.

A két másik gyárban már elkezdődött a termelés, de ezek nem a Rheinmetallhoz kapcsolódnak:

• Kiskunfélegyházán a magyar állami HM Arzenál Zrt. kézifegyvergyárában cseh licenc alapján gyártanak gépkarabélyokat, géppisztolyokat és maroklőfegyvereket. Hamarosan mesterlövészpuskák sorozatgyártása is megkezdődhet, illetve nemrég egy magyar fegyvercsalád fejlesztésébe is belefogtak.
• Gyulán tavaly nyáron adták át a helikopteralkatrész-gyárat, amelynek 51 százalékos tulajdonrésze az Airbusé, a magyar állam itt is kisebbségi tulajdonos. Az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak acélból és titánból precíziós alkatrészeket, emellett az ajtópanelek egy részét is itt állítják elő.

Orbánék abban bíznak, külföldön is lehet kereslet:

A gyulai üzem az Airbus sokféle helikopteréhez – katonai és civil forgószárnyasokhoz is – gyárt alkatrészeket, de a másik öt gyárnál egyelőre annyi biztos, hogy a magyar haderő számára gyártanak eszközöket.

A döntéshozók többször beszéltek arról, hogy a magyar ellátási szükséglet kielégítésén túl mindenképpen exportálni is szeretnének az itthon gyártott páncélos járművekből, radarokból, kézifegyverekből és lőszerekből is.

A magyar exportkilátásoknak kedvezhet az is, hogy sok ország hosszú időn át elhanyagolta a hadseregét, ebből kifolyólag relatíve kevés eszköze van. A kelet-közép-európai térségben pedig még mindig nagyon sok az elavult, szovjet időkből származó technika, tehát lehet kereslet a fejlett, nyugati tudásra épülő eszközökre.