Elárulta a Házasodna a gazda Peti gazdája: Mindig ez lesz az első az életemben

HelloVidék: Talán mondhatjuk, hogy alapvetően, ha gazdálkodásról beszélünk, akkor elsőként nem a halgazdálkodás jut eszünkbe. Miért választotta pont ezt az irányt? Már gyerekként is ez volt a terv?

Gothár Péter (Peti gazda): Valóban jóval kisebb számban van halastó Magyarországon, mint termőföld, így kevesebben is foglalkoznak ezzel az ágazattal. Én ebbe születtem bele, hiszen édesapám is halgazdálkodással foglalkozik, így már kisgyerekként is a tómederben játszottam, fogtam a halakat és amibe csak tudtam már akkor is igyekeztem segíteni. Közelállt a szívemhez ez az életmód, ezért abban biztos voltam, hogy mezőgazdasági területen szeretném folytatni, hiszen már gyerekkoromban is ott ültem apám mellett a traktorban és amikor csak lehetett vele voltam a tóparton. Vízügyi középiskolába kerültem, majd a vizes irány kissé megakadt az életemben és építőmérnöki karon tanultam, de végül visszaeveztem a kezdetekhez és itt kötöttem ki.

A szakma fortélyait inkább tapasztalat alapján tanulta meg vagy volt valamilyen szakirányú képzés is, amit elvégzett?

A vízügyi középiskolában elsősorban a vizek kezeléséhez kapcsolódtak a szakmai tárgyak. A halászati részhez később végeztem el egy OKJ képzést, de amit legjobban tudok hasznosítani az egyértelműen a gyerekkorom óta, tapasztalatok és apukám munkája által magamra vett tudás.

Ahogy említette termőföld látszólag jóval több van hazánkban, mint halastó, ezért sokkal inkább el tudjuk képzelni nem szakmabeliként, a növénytermesztéshez kapcsolódó feladatokat. De valójában mi a halgazdálkodás? Miből áll a munka?

Ez egy nagyon szezonális munka, amit elkezdünk májusban az etetéssel és tart szeptember végéig, október elejéig. Téli szezonban nem etetünk halat. A munkafolyamat röviden úgy néz ki, hogy megvesszük kicsiként a halakat és behelyezzük egy tóba, majd ezeket felneveljük és ősszel lehalásszuk. Következő évben kisebb darabszámmal, de hasonlós súlyban helyezünk ki halakat a tóba, mivel az állományt mindig kicsit ritkítani kell ahhoz, hogy jobban tudjon nőni a hal.

Úgy tudom, a halgazdálkodáson kívül, más területen is tevékenykedik. Mivel foglalkozik még?

Szarvasmarhákat (körülbelül 35-40 állat) tartok és van két hektár gyümölcsösöm, valamint a szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozom nagyjából 100 hektáron. A szántóföldi munka alapvetően összeforrt a halastavakkal, mivel a földeken termelem meg azt a takarmányt, amit megetetek a halakkal. Összesen körülbelül 200 hektárnyi területről beszélhetünk, ebből 52 hektár a halastó.

Hogyan zajlik egy napja?

Szezonban korán, öt órakor kelek és az első feladat az etetés. Fontos a reggeli időpont, hogy ne legyen túl meleg még. Az etetés után következik a többi tó körüli munka vagy a mezőgazdasághoz kapcsolódó más feladatok, mint például a szántókra menni és a marhákat ellátni. Nehéz általánosítani, mert minden nap kicsit más, de ami biztos, hogy mindig a tó az első.

Magyarországon viszonylag alacsonynak számít a halfogyasztás. Ennek tükrében mennyire jövedelmező manapság halgazdálkodással foglalkozni? Milyen nehézségei vannak a talpon maradásnak az utóbbi években?

Az emelkedő takarmány árak miatt egyre nehezebb, emellett pedig amíg a szántóföldek esetében elég komoly területalapú támogatások vannak (sokszor a hektáronkénti 70-80 ezret is elérhetik), addig a halászatban ilyen jellegű, területre vonatkozó támogatás nincs. A halászatnak abból kell megélnie, amit megtermel, nagyon minimális támogatással. A takarmány ára mostanra már lassan 6000 forint, a hal pedig ugyanannyit vesz fel, viszont az átvételi ára nem emelkedett. Összességében a költségek magasabbak, az állat ára nem emelkedett, így pedig a bevétel és a jövedelmezőség csökken.

A koronavírus-járvány sok ágazatra igen komoly csapást mért. Milyen hatással volt a munkájára a vírus?

Mivel nem értékesítek direktbe, hanem kereskedők által, ezért általuk tapasztaltam meg inkább közvetetten a járvány hatásait. A kereskedők mindenhol bizonytalanok, nem tudják pontosan mire számíthatnak, ezért jóval óvatosabban, vagy nem is nagyon vásárolnak, így sokkal nehezebb megtalálnom a piacot.

Külföldi kereskedőkkel is kapcsolatban áll?

Nem, csak belföldi kereskedőkkel értékesítünk.

A műsorban elsősorban a szerelmet keresték, de egy ilyen produkció komoly marketingértékkel is bír. Számít arra, hogy a műsorban megszerzett ismertség jó hatással lehet az üzletre?

Nagyon bízom benne, hogy esetleg megkeresnek majd új partnerek. Viszonylag újnak számítok a piacon, mert önálló formában idén kezdtem foglalkozni a tavakkal. Így pedig, hogy apám mellé saját tórendszerrel kapcsolódtam be, sokkal többet termelünk. Az eddigi mennyiséget könnyen elvitték, de háromszor annyi halat nem tud felvásárolni egy kereskedő, ezért jó lenne, ha új kapcsolatokat is hozna a műsor és az üzleti életben is kicsit megismernék a nevemet. Remélem, hogy van egy kis marketingértéke és többen fogják tudni, hogy van egy plusz termelő a piacon, akitől árut lehet beszerezni.