Átadták a Tavak Kapuja Parkot, közismertebb nevén a „mályi tündérkertet”, amely nemcsak zöld sziget Mályi közepén, hanem új közösségi tér is. Videón mutatjuk, mi benne...
Magyarországon évente majdnem 2 millió tonna élelmiszer megy feleslegesen a kukába, a világon pedig minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt étel jut. Íme 3 szabály, amivel mi magunk is tehetünk annak érdekében, hogy ez ne így legyen - az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem egyik kulcsa ugyanis a saját hűtőszekrényünk.
Korábban mi is beszámoltunk arról a megdöbbentő becslésről, miszerint az élelmiszerfelesleg éves mennyisége Magyarországon 1,8 millió tonna (ebből közel 100 ezer tonna az, ami megmenthető lenne). A feleslegek megsemmisítése komoly terhet ró a környezetre: a bomlás, az égetés során keletkező gázok a globális felmelegedéshez is hozzájárulnak. Az ENSZ megállapítása szerint az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10 százalékáért felelős a kidobott, elpocsékolt élelmiszer, a termelésükhözhez használt erőforrások pedig fölöslegesen terhelik a környezetet.
Nemzetközi színtéren is meglehetősen lesújtó a helyzet: míg a korábbi kutatások rendre alábecsülték a kidobott élelmiszer mennyiségét, most kiderült, hogy akár kétszer akkora is lehet, mint eddig hitték. Holland kutatók szerint
a világon minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt élelmiszer jut. Ha ez a mennyiség nem menne a szemétbe, négy ember helyett öt is ételhez jutna.
Az élelmiszerpazarlás jellemzően a gazdagabb országok problémája, de már a szegényebb országokban is egyre nagyobb gondot okoz, írja a BBC. A kutatók szerint már néhány egyszerű változtatással is sokat tehetnénk ellene, például a kisebb adagokra való áttérés segítene, és az is, hogy a termékekből éppen elegendőt és ne minél többet, mértéktelenül vásároljunk.
Az élelmiszerpazarlás elleni harc egyik kulcsa lehet a megfelelően rendben tartott, áttekinthető hűtő, amiben minden a helyén van, és nem egymás hegyén-hátán tornyosulnak a friss és már rég lejárt élelmiszerek. Időt és pénzt is spórolhatunk vele, ha átlátjuk a tartalmát: a bevásárlásainkat, étkezéseinket sokkal hatékonyabban szervezhetjük, kevesebb kidobált felesleggel és nemkívánatos szaggal.
Először is, ajánlott priorizálni a hűtőben tartott ételek között, aszerint, hogy melyeket használjuk leggyakrabban. Kategorizálni kell, csoportokba rendezni és tiszta (ez a kulcsszó!) tárolókba tenni, hogy sokkal egységesebb legyen a kép. A többi már az egyéni preferenciák és ízlés kérdése. Ha a polcokra pakolunk, nem árt logikusan meggondolni, mit és hova teszünk – nemcsak a magunk, de az adott élelmiszer szempontjából is.
A legtöbben például a legfelső polcon vagy az ajtón tartják a tejet, holott inkább ott kellene, ahol a leghidegebb van: az alsó polc hátsó részén.
A tojással is ugyanez a helyzet: a középső vagy a felső polcra kerüljön, ahol a hőmérséklet a legkiegyenlítettebb. A hűtő ajtaját tartogassuk vajaknak, lágy sajtoknak és gyümölcsleveknek. Kisgyermekes családoknak hasznos lehet, ha a gyerekeknek szánt harapnivalókat szemmagasságban helyezik el, így ők maguk is ki tudják venni minden nehézség és rumli nélkül. Több gyerek és tágas hűtő esetén az sem rossz ötlet, ha mindegyiküknek fenntartunk egy-egy tárolóegységet, főleg ha valamelyikük speciális étrendet követ vagy ételérzékenységgel küzd.
Ha vásárolunk valami újat, például friss tejet, tegyük előrébb a régebbi termékeket, hogy mindenképp felhasználjuk őket még a lejárat előtt. Tartsuk a szemünket a maradékokon, ne csak az orrunkra hagyatkozzunk! Az el nem fogyasztott halat 1-2 nap, a húst 2-3 nap, a zöldségeket pedig 5-7 nap után dobjuk ki, ajánlja a Good Housekeeping.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Íme 3 aranyszabály, ami elengedhetetlen egy rendben tartott hűtőhöz
1. Induljunk tiszta lappal
Kezdetnek mindent pakoljunk ki a hűtőből. Ez nemcsak a takarítás miatt praktikus, hanem a szelektálás miatt is. Szabaduljunk meg a lejárt, soha fel nem használt, hetek, hónapok óta ott felejtett élelmiszerektől! A polcokat, dobozokat, rácsokat alaposan töröljük át, hogy szó szerint tiszta lappal indulhassunk.
2. Helyezzünk el mindent következetesen
Gondoljuk át, milyen élelmiszerek igényelnek erősebb, enyhébb hűtést! A gyümölcsöknek, zöldségeknek a fiókokban a helye, ahol a páratartalom rendszerint magasabb. A húsokat szintén legjobb elszeparálva, egy alsó rekeszben tartani, de ha már minden tele van, tárolhatjuk feljebb, zárható dobozban is. A maradékokat praktikus a legfelső polcra tenni, már csak azért is, hogy szem előtt legyenek. Az igazán akkurátusok rájuk is írhatják a dátumot, ahogy a tojásokra is.
3. Címkézzünk
A rendben tartott hűtő egyik záloga lehet, ha a polcokra, tárolókra egyszerűen felírjuk vagy felmatricázzuk, mit tartunk bennük. Egyrészt csinosan néz ki, másrészt segít fenntartani a rendet és meggátolni minket abban, hogy össze-vissza pakoljunk be egy vásárlás után.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


