Durva kávédrágulás jöhet: ezt nem csak a pénztárcád bánja

Korábban megírtuk, hogy a Nemzetközi Kávészövetség előrejelzése a kávé drágulását mutatja. Számításaik szerint akár félmillió zsákkal kevesebb a termés, mint az aktuális évi szükséglet.

2019-ben átlagosan 10 százalékkal emelkedett a kávé átlagára a világ árutőzsdéin,

egyelőre azonban nincsenek arra vonatkozóan jóslatok, hogy az áremelkedés mennyire jelenik majd meg a kiskereskedelmi árakban.

Egyes nagykereskedők előzetesen feltöltötték készleteiket, így a drágulás mértéke, folyamata lehetséges, hogy csak lassan következik be. Arra csekély az esély, hogy rövid időn belül drágább áron kell levenni a boltok polcairól a kávékat, de amennyiben tartósan a novemberi, decemberi világpiaci árak maradnak, tapasztalható lesz a drágulás. Tavaly májusban 90 cent volt fontonként a kávé ára, ami az év legalacsonyabb piaci árának számított. Ezt követően a kávé ára folyamatosan kúszott felfelé, összesen 20 százalék fölötti drágulást mutatott a világpiacon.

KATT! Lecserélnéd a kávét? Íme 7 élénkítő, és egészséges ital, amit ihatsz helyette

Az olaj után a kávébab a legnépszerűbb áru, csak Európába hárommillió tonna érkezik belőle évente. 2018-ban világszerte 172 milliárd liter fogyott 18 literes fejenkénti fogyasztással, a mennyiség pedig egyre nő. Itthon azonban nem kell kávéhiánytól tartani, nyilatkozta a napokban a Magyar Nemzetnek az ország egyik piacvezető vállalata, a Bravos kávétermékeket gyártó Mocca Negra Zrt. vezérigazgatója, ifj. Szabó Péter. A nyers kávé árfolyamát több tényező befolyásolja, például a nemzetközi politika, de az Egyesült Államok és Kína közötti vámháború alakulása is hathat rá.

A szakember szerint érdekes módon

míg globális szinten nő, Magyarországon évek óta stagnál az otthoni kávéfogyasztás mértéke, sőt, mostanában csökkenést is tapasztaltak.

Ezt a kényelmes megoldást jelentő, gyorsan terjedő kapszulás termékeknek tulajdonítja (amikbe azonban kevesebb kávé fér, mint például a kotyogós kávéfőzőbe), illetve az országszerte gombamód szaporodó különleges kávézóknak.

Nagy kár lenne, ha a kávé megdrágulna a jövőben, hiszen az íze és a reggeli ébredésben játszott szerepe mellett még sok pozitív hatása van az egészségre, még ha így a pénztárcánk tartalmát nem is befolyásolja majd kedvezően. Most néhány olyan tényezőt mutatunk, ami biztosan meghozza a kedvet még egy csésze gőzölgő feketéhez.

Védelmet nyújthat a rák különböző típusaival szemben

Több tanulmányban is bebizonyították, hogy a kávé jól jön a többféle ráktípussal szembeni védekezéskor. Csökkentheti a fejen, nyakon, mellkason, májon és a vastagbél környékén jelentkező daganatok kialakulásának esélyét. Biológiailag aktív komponensek százai – beleértve a koffeint, flavonoidokat, lignánokat és más polifenolokat – megtalálhatók a pörkölt kávéban, ezek és a kávé más összetevői egyebek mellett bizonyítottan növelik az energiafelhasználást, gátolják a sejtkárosodást, szabályozzák a DNS- javításban részt vevő géneket, gyulladásgátló tulajdonságaik vannak és/vagy megakadályozzák az áttéteket.

Az öngyilkosság esélyét is csökkentheti

A kutatók találtak kapcsolatot a kávéfogyasztás és az öngyilkosság veszélyének mérséklése között is. A Harvard tudósai szerint ez főként a koffeinnek köszönhető. Mint kimutatták, a kávéfogyasztó felnőttek öngyilkossági rátája (napi 2-4 csésze megivása esetén) feleakkora volt, mint azoké, akik koffeinmentes kávét, vagy nagyon kis mennyiséget, vagy semennyit sem ittak. Emellett azt is kimutatták, hogy a kávéban fellelhető koffein nem csak a központi idegrendszert stimulálja, de enyhe antidepresszánsként is működhet, mert fokozza az agyban lévő neurotranszmitterek (például a szerotonin, a dopamin és a noradrenalin) termelését. A koffein alapvetően is javítja az emberek hangulatát.

Mérsékelheti az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának esélyeit

Egy nemrég publikált tanulmányban írták, hogy idősebb korba lépve naponta 3-5 csészényi kávé jó eséllyel csökkentheti a mentális leépülés veszélyét hosszabb távon, körülbelül 65 százalékkal. Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy százezres nagyságrendű az Alzheimer-kórban szenvedő magyarok száma, nem számítva a hozzátartozókat, akik szintén érintettek. Világszerte 50 millióra becsülik a demencia előfordulását, de 30 éven belül megkétszereződhet a betegek száma. 2019-es nemzetközi adatok szerint a 60–65 éves emberek öt százaléka érintett benne, a 90 éves korosztálynak pedig a fele. A betegek kétharmada Alzheimer-kóros.

Csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát

A Harvard kutatói több mint 100 ezer embert vizsgálva derítették ki, hogy van kapcsolat a kávézás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között. A közel 20 évig tartó kutatás kimutatta, hogy azoknak, akik megemelték a kávéfogyasztásukat naponta több mint egy csészével, 11 százalékkal kevesebb volt az esélyük a betegség kialakulására. Emellett azt is megállapították, hogy azok viszont, akik elkezdtek kevesebb kávét inni, 17 százalékkal nagyobb eséllyel lettek 2-es típusú cukorbetegek.

Bár a kutatók nem tudták pontosan kimutatni az okokat, vélhetően nem a koffein játszik bennük szerepet. Ennek a stimulánsnak ugyanis a glükóz és az inzulin szintjének változásához van köze. Az, hogy a szervezet hogyan reagál a koffeinre, attól függ, hogyan metabolizálja. Másrészről, a koffein befolyásolhatja a vércukorszintet, akár negatívan is, tehát akik már cukorbetegek, jobban teszik, ha nem viszik túlzásba a fogyasztását, írja a Food Prevent.