Kiderült, melyek a legélhetőbb magyar járások: itt a toplista!

A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK-FTI) nemzetközi szinten is újszerű, adatelemzésen alapuló tudományos módszerrel vizsgálta meg, hogy mennyire életképesek az egyes magyar vidéki kistérségek. Az KRAFT-index névre keresztelt kutatás célja, hogy feltérképezze az egyes régiók fejlettségi állapotát és jövőbeli fejlődési potenciálját gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben.

A kutatás során az iASK-FTI munkatársai összesen húsz különböző szempontot vettek figyelembe egy-egy járás vizsgálatakor. (Szemben például az Eurostat régiókat vizsgáló fejlettségi mutatójával, mely kizárólag az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-t figyeli). A módszertan alapját tehát összetett számítás képezi, amely többek között a Központi Statisztikai Hivatal elérhető adatain alapul. A vizsgálat így egyebek mellett kiterjedt az ezer lakosra jutó regisztrált KKV-k számára, az ezer lakosra vetített álláskeresők számára, az adózók arányára, de vizsgálta például a televízió előfizetők arányát, a kulturális rendezvényen résztvevők számát, vagy az ezer lakosra vetített összes zöldterület méretét is.

A KRAFT-index kiemelt célja, hogy rámutasson az egyes kistérségek erősségeire, illetve gyengeségeire, iránytűt biztosítva a jövőben megvalósuló különböző célzott vidékfejlesztési programok számára.

TOP 10 magyar kistérség: a Dunakeszi járás az élen

A különböző mutatók összesítésével a KRAFT-index egy összpontszámot ad ki, mely alapján a hazai kistérségeket életképességük alapján rangsorolni lehet. Az iASK-FTI kutatása szerint ebben a tekintetben a Dunakeszi járás áll az élen, amelyet a Balatonfüredi és a Budakeszi járás követ az életképességi rangsorban. Helyet kapott még a top tízben a Veszprémi, az Érdi, a Balatonalmádi, a Gárdonyi, a Szigetszentmiklósi, a Pilisvörösvári és Váci járás is.

A járások vizsgálata – és nemcsak az egyes településeké – azért is különösen fontos, mert a KRAFT koncepció (Kreatív városok-fenntartható vidék) szerint a fejlesztések és beruházások akkor lesznek igazán sikeresek, ha nem egy településben, városban, hanem nagyobb területi egységekben gondolkodunk. Így több város az őket körülvevő térség egyéb településeivel közösen, az ottani gazdasági, önkormányzati és tudományos szereplők mindegyikének közreműködésével tud hatékonyan együttműködni.

Minden régióban - még az elmaradottakban is - vannak olyan települések, amelyek a jó példát, a fejlődés magját jelenthetik. Bennük megvan a potenciál, az innovációs képesség, illetve jelen van a kulturális és társadalmi tőke, ami elengedhetetlen a fellendüléshez. Ezekre a „magokra” lehet és kell is építeni, ennek megfelelően lenne érdemes véleményünk szerint kialakítani a vidékfejlesztési programok szakmai tartalmát. Biztosak vagyunk benne, hogy ha megtaláljuk ezeket a magtelepüléseket, és ki is használjuk őket, igazi sikertörténeteket lehet a vidéki kistérségekben megvalósítani, ami az egész ország gazdasági és társadalmi fejlődésére is nagy hatással lesz

– hangsúlyozza Miszlivetz Ferenc a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója.

A KRAFT-index az emberközpontú, fenntartható társadalom fejlesztését támogatja, így olyan adatokat, információkat is figyelembe veszünk, amelyeket korábban puha szempontoknak, kevésbé fajsúlyos tényezőknek tartottak. A kutatási és innovációs eredmények alapján úgy véljük, ezek az emberi értékekhez és széles értelemben a kultúrához is kapcsolódó adatsorok hasonló jelentőséggel bírnak egy fenntartható, életképes társadalom felépítésében, mint a hagyományosabb gazdasági tényezők

– fogalmazott Lantos Zoltán, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatója, a KRAFT program vezetője.