Ez lehet a magyar gazdaság legnagyobb korlátja a jövőben: hiába a kormányváltás, nagyon nehéz lesz visszafordítani

Bár a magyar gazdaság több mint három év stagnálás után végre növekedési pályára állt, az új kormány mozgástere korántsem olyan széles, mint azt a jelenlegi optimizmus sugallja. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a piacok egyelőre jelentős bizalmat szavaznak az új gazdaságpolitikai iránynak, ugyanakkor a magyar gazdaság szerkezeti problémái és a külső környezet továbbra is komoly kihívásokat jelentenek.

A szakértő szerint kedvező fejlemény, hogy a magyar gazdaság a 3-3,5 éves stagnálási időszak után az idei első negyedévben kilépett a holtpontról. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a növekedés egy része átmeneti költségvetési intézkedésekhez kapcsolódik, ezért a mostani folyamatok fenntarthatósága még kérdéses.

Virovácz úgy látja, az új kabinet egy nehéz örökséget vett át. Egyrészt kezelnie kell a meglévő költségvetési helyzetet, másrészt számos korábbi intézkedés és gazdaságpolitikai döntés hatásával is számolnia kell. Ezzel együtt a piacok egyelőre bizalmat mutatnak az új kormány iránt, ami támogatja a forint árfolyamát és kedvezőbb hozamkörnyezetet teremt. A vezető elemző szerint azonban túlzott optimizmusra nincs ok.

Árad a Tisza, de a Tisza is általában mederben folyik

– fogalmazott, utalva arra, hogy a politikai változás önmagában nem írja felül a gazdaság alapvető adottságait.

Három tényező korlátozza a mozgásteret

Virovácz Péter szerint három meghatározó tényező alakítja a magyar gazdaság kilátásait.

• Az első a geopolitikai környezet. A 2020-as éveket háborúk, kereskedelmi konfliktusok és különböző nemzetközi sokkok jellemzik, amelyek jelentős bizonytalanságot okoznak a világgazdaságban.
• A második a magyar gazdaság szerkezete. A szakértő hangsúlyozta, hogy a gazdaság szerkezeti átalakítása hosszú folyamat, amelynek eredményei nem egyetlen politikai ciklus alatt jelentkeznek.
• A harmadik korlátozó tényező a demográfiai helyzet. A népesség alakulása, a munkaerőpiaci folyamatok és az elöregedés olyan adottságok, amelyek hosszabb távon minden kormány gazdaságpolitikáját befolyásolják.

A szakértő szerint az előttünk álló időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy sikerül-e olyan változásokat végrehajtani, amelyek tartósan magasabb növekedési pályára állítják a magyar gazdaságot. Virovácz szerint a lehetőség adott, ugyanakkor a kihívások is jelentősek. Az új kormánynak egyszerre kell kezelnie az örökölt költségvetési helyzetet, a gazdaság szerkezeti problémáit és a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, miközben fenn kell tartania a befektetői bizalmat. Úgy látja, a következő évek gazdaságpolitikájának sikerét végső soron az dönti el, hogy a jelenlegi pozitív piaci hangulatot sikerül-e tartós, strukturális növekedéssé alakítani.

Mi lesz a növekedéssel?

Az ING előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban 1,5 százalékkal, 2027-ben pedig 2,6 százalékkal növekedhet.

Az infláció ugyanakkor 2026-ban 2,3 százalékra mérséklődhet, 2027-ben viszont ismét 3,8 százalékra emelkedhet.

A szakértő szerint a növekedés motorja elsősorban a lakossági fogyasztás lehet. Ezt támogatja a javuló fogyasztói bizalom és a bérek emelkedése, miközben a beruházások terén jóval több a bizonytalanság. Úgy látja, hogy az állami beruházások egy részének felülvizsgálata és az új gazdaságpolitikai irányok kialakítása miatt a beruházási fordulat később következhet be, mint azt sokan várják.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy munkaerőpiac helyzet komoly problémákat okozhat a következő években. Virovácz szerint a magyar gazdaság már most egy olyan demográfiai problémával szembesül, amely a következő évek egyik legfontosabb korlátja lehet. A munkaképes korú népesség folyamatosan csökken, miközben a munkaerőpiacról kilépő korosztályok létszáma jóval nagyobb, mint a belépő fiatal generációké.

Mint fogalmazott, 2022 közepe óta több mint 150 ezer fővel csökkent a munkaképes korú népesség Magyarországon. Ez nagyjából a harmadik legnagyobb magyar város lakosságának felel meg. A folyamat ráadásul nem átmeneti, hanem hosszú távú demográfiai trendből fakad.

A szakértő szerint a vállalatok emiatt továbbra is munkaerőhiánnyal szembesülnek, még akkor is, ha a gazdaság lassabb növekedési pályán mozog. Ez magyarázza azt is, hogy a munkaerőpiac a gyengébb konjunktúra ellenére sem lazult fel érdemben.

Virovácz arra is felhívta a figyelmet, hogy a béremelkedés továbbra is rendkívül gyors. A január és április közötti adatok alapján 13 százalék körüli átlagbér-növekedés látszik, ami szerinte egy olyan gazdaságban, amely az elmúlt három és fél évben lényegében stagnált, komoly feszültségeket okozhat.

Az elemző szerint a feszes munkaerőpiac és a gyors bérkiáramlás jelentős inflációs kockázatot hordoz. Emiatt az ING 2027-re 3,8 százalékos inflációval számol, ami magasabb a Magyar Nemzeti Bank várakozásánál.

A szakértő úgy látja, hogy a munkaerőhiány problémáját kizárólag termelékenységjavítással rövid távon nem lehet megoldani. Bár a hatékonyság növelése elengedhetetlen, ennek eredményei csak hosszabb idő alatt jelentkeznek. Ezért szerinte a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kérdése lesz, hogyan lehet kezelni a csökkenő munkaképes népesség és a tartós munkaerőhiány következményeit.

Virovácz szerint a befektetői bizalom és a kedvezőbb pénzpiaci környezet önmagában nem elegendő a tartós felzárkózáshoz. A magyar gazdaság hosszabb távú növekedési lehetőségeit végső soron az dönti el, hogy sikerül-e választ adni a demográfiai kihívásokra, javítani a termelékenységet és olyan beruházásokat ösztönözni, amelyek tartósan növelik a gazdaság teljesítőképességét.

Miért erős a forint?

A forint elmúlt hónapokban látott erősödése jóval nagyobb hatást gyakorolhat az inflációra, mint azt korábban sokan gondolták. Virovácz elmondta, a március óta bekövetkezett árfolyam-erősödés nem egyszeri hatásként jelenik meg az árakban, hanem akár másfél éven keresztül is lefelé húzhatja az inflációt. Az ING számításai alapján a forint erősödése a hatás csúcspontján akár 1-1,2 százalékponttal is alacsonyabb inflációt eredményezhet annál, mint ami változatlan árfolyam mellett kialakult volna.

Virovácz szerint ebből a szempontból védhető a Magyar Nemzeti Bank álláspontja, amely az erősebb forint miatt jelentősen lefelé módosította inflációs előrejelzését. Hozzátette ugyanakkor, hogy az árfolyamhatás önmagában nem írja felül a többi inflációs kockázatot. A magyar fizetőeszköz jövőjét illetően azt mondta, a jelenlegi környezetben a 350-360 forint közötti euróárfolyam fenntartható lehet, még akkor is, ha az MNB folytatja a kamatcsökkentési ciklust.

A szakértő szerint a hozamok csökkenése a költségvetés szempontjából is fontos. Számításai alapján minden 100 bázispontos hozamcsökkenés a GDP mintegy 0,5 százalékának megfelelő kamatkiadást takaríthat meg az államnak középtávon.

Virovácz arra is felhívta a figyelmet, hogy a piac egyre inkább az euróövezeti felzárkózás lehetőségét árazza. Szerinte a befektetők már most részben a konvergenciafolyamatot árazzák a forintban és a magyar állampapírokban, ami jelentős szerepet játszik a kedvező pénzpiaci környezet kialakulásában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a stabil forint hosszabb távon alkalmazkodásra kényszerítheti a magyar exportőröket, akiknek a versenyképesség javítását egyre inkább hatékonyságnöveléssel kell megoldaniuk, nem pedig a gyenge árfolyamra támaszkodva.

További kamatvágások várhatóak?

Az ING arra számít, hogy a jegybank a júniusi kamatvágással elindított lazítási ciklust folytatja, de nem agresszív ütemben. Az előrejelzés alapján az alapkamat az idei év végére 5,25 százalékra, 2027 végére pedig 5 százalék közelébe csökkenhet, majd 2028-ban akár 4 százalékig süllyedhet.

Virovácz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kamatcsökkentések mozgásterét jelentősen szűkíthetik az inflációs kockázatok. Az ING szerint a piac jelenleg túl optimistán ítéli meg az infláció jövőbeli alakulását, miközben a munkaerőhiány, a gyors béremelkedés és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok továbbra is erős árnyomást okozhatnak.