Kiderült a meztelen igazság az euró magyarországi bevezetéséről: nagyon ráfázhat, aki a 2030-as dátumban reménykedett

A választásokon győztes Tisza Párt programja és kommunikációja alapján az euró bevezetéséhez szükséges feltételek 2030–as elérését tűzte ki célul. A célkitűzés vizsgálata során kiemelt figyelmet igényelnek a bevezetés feltételei, illetve annak gazdasági hatásai, a sikeres bevezetés tényezői. Az Eurobarometer 2025-ös felmérése szerint a magyar lakosság 75 százaléka teljes mértékben támogatja az euró bevezetését, azonban a válaszadók 72 százaléka úgy gondolja, hogy nem állunk készen a bevezetésre. A lakosság értékelése reális, ugyanis az euróövezethez való csatlakozás maastrichti kritériumai alapján az elmúlt években távolodtunk a valutaövezethez való csatlakozási lehetőségtől.

A csatlakozáshoz öt fő kritériumnak kell megfelelni, amelyek a következők:

• Árstabilitás: az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam átlagát.
• Államháztartási hiány: a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3%-ánál,
• Államadósság/GDP arány: főszabály szerint közelítenie kell a GDP 60%-ához (ha azt meghaladja).
• Hosszú távú kamatlábak: a hosszú távú hitelek kamata legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagország átlagos hitel kamatánál. Ezt a mutatót az EKB a hosszútávú (10 éves vagy azt megközelítő) állampapírok éves hozamával közelíti.
• Árfolyam-stabilitás: legalább két évet kell eltölteni az ERM II. rendszerben, amely egy fix értéken rögzíti a forint-euró árfolyamot, amelytől csak +/- 15%-kal térhet el az árfolyam.

Az árstabilitás szempontjából a magyar fogyasztói árindex 2025-ben 4,4% volt. Az Európai Unió három legalacsonyabb mutatójával rendelkező tagállamának – Ciprus (0,8%), Franciaország (0,9%) és Olaszország (1,6%) – átlaga 1,1%-ot tett ki. Mindezek alapján az árstabilitási kritérium 2,6%-os referenciaértékét – a kormányzati beavatkozások (pl. rezsicsökkentés, hatósági árak) ellenére – jelentős mértékben meghaladta a hazai infláció.

A hosszú távú kamatszintek tekintetében Magyarország továbbra is kiemelkedően magas értékeket mutat az Európai Unión belül. Az ECB adatai alapján a hosszú távú hitelek kamata hazánkban átlagosan 6,9% volt 2025-ben. Mivel az EKB adatbázisa szerinti 2025-ös évre vonatkozó referenciaérték 4,8% lenne, Magyarország ezen a téren sem felelt meg a követelményeknek. Bár a választásokat követően jelentősen hozamcsökkenés ment végbe, jelenleg 6,1%-os a 10 éves hozamszint.

A GDP arányos államháztartási hiány az előzetes adatok alapján 4,7% volt 2025-ben. A magyar költségvetés 2020 óta nem tudta a 3%-os küszöbérték alá szorítani a deficitet, s ez 2026-ban sem várható. A GKI várakozása alapján az államháztartási hiány 6% körül alakul idén.

A bruttó államadósság/GDP értéke 2025-ben 74,6% körül alakult Magyarországon az MNB előzetes pénzügyi számla adatai alapján. Ez az érték emelkedést jelent a 2024-es 73,5%-os szinthez képest, és egyben távolodást a 60%-os küszöbértéktől.

Pénzcentrum kutatás a mesterséges intelligenciáról!

A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem közös kutatásra arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen a kapcsolata jelenleg az embereknek a mesterséges intelligenciához, mire használják, mire nem használják, és hogy milyen attitűddel közelítenek hozzá. Töltsd ki te is a teljesen anonim kutatásunk.