Zsiday Viktor szerint ezzel lehetne igazságosabbá tenni az adórendszert: az áfával kapcsolatban is elmondta a véleményét

Az adóreform szükségességéről szóló párbeszéd újabb fordulatot vett, amikor Zsiday Viktor a Portfolión részletesen reflektált Bethlendi András elemzésére. A visszavonult befektetési szakember blogbejegyzésében elismerte, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a magyarországi tehetősebb rétegek vagyona a GDP-hez viszonyítva az elmúlt időszakban számottevően gyarapodott, ugyanakkor ez nem járt együtt a hazai beruházások érdemi növekedésével.

„Nagy örömmel láttam, hogy szándékosan kissé provokatív, adózásról szóló írásomra Bethlendi András reagált" – fogalmazott Zsiday, aki üdvözölte a kialakuló szakmai diskurzust. Álláspontja szerint a vita fő tétje az, hogy Magyarországon fennmaradjon-e a fogyasztást magasan, a megtakarításokat pedig alacsonyan adóztató rendszer.

A befektetési szakember magyarázatot adott arra is, miért nem növekedtek a hazai beruházások a vagyongyarapodással párhuzamosan. „Ennek az oka szerintem egyértelműen az, hogy a hazai piactorzító, versenyellenes, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika mellett erre nem volt lehetőségük vagy kedvük" – írta, hozzátéve, hogy a tőketulajdonosok inkább külföldre vitték megtakarításaikat. A probléma megoldását az állami működés átláthatóbbá tételében, valamint egy kiszámítható, jogbiztonságot nyújtó szabályozási környezet megteremtésében látja.

Zsiday elemzésében rámutatott, hogy bár a külföldi tulajdonú vállalatok súlya még mindig jelentős Magyarországon az uniós átlaghoz képest, a hazai tulajdonú cégek gazdasági szerepe az elmúlt évtizedben érezhetően erősödött. Ez a folyamat szerinte 2013 óta figyelhető meg, amikor a külföldi tulajdon aránya még kiemelkedően magas volt az Európai Unióban.

A szakember nem vitatja, hogy a tehetősebb rétegeknek nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a közteherviseléshez. Ugyanakkor kritikusan viszonyul a Tisza Párt által felvetett vagyonadó ötletéhez, amely szerinte versenyhátrányt okozna a hazai vállalkozásoknak a külföldi tulajdonú cégekkel szemben. „Ehelyett célszerűbb a társasági nyereségadó, az osztalékadó vagy a megtakarításokat terhelő adók kulcsának valamekkora emelése" – javasolta alternatívaként.

A 27 százalékos általános forgalmi adó kérdésében Zsiday árnyalt álláspontot képvisel. Véleménye szerint ez a magas kulcs nem feltétlenül káros nemzetgazdasági szempontból, és fenntartása továbbra is indokolható. Hangsúlyozta, hogy mind az adórendszer átalakítása, mind az áfa mértéke kapcsán széles körű társadalmi egyeztetésre van szükség a hosszú távon is fenntartható megoldások kidolgozásához.

„Fontos lenne, hogy mindkét kérdésről legyen valódi társadalmi vita, ezért is örültem Bethlendi András cikkének" – zárta gondolatait a szakember. Úgy véli, az adópolitikában tartósan működőképes döntések csak széles körű társadalmi és szakmai konszenzusra építve születhetnek.