Hatalmas feladat előtt áll a Varga Mihály vezette jegybank: veszélyes tendencia rajzolódik ki a világban

Az elmúlt években megdőlt az a tabu, hogy a jegybankoknak feltétlenül pozitív saját tőkére van szükségük működésükhöz. A Peterson Institute júliusi elemzése szerint a világ legjelentősebb jegybankjai közül legalább húsz tőkéje vált negatívvá, elsősorban két okból: az emelkedő kamatok hatása a jegybanki portfóliókra, illetve a devizatartalékokon elkönyvelt veszteségek miatt.

A negatív tőkehelyzet nem újdonság a pénzügyi világban. Az ausztrál és cseh jegybankok évek óta ilyen pozícióban vannak, sőt a hetvenes években a német Bundesbanknál is előfordult hasonló helyzet. Ugyanakkor több szakértő figyelmeztet, hogy hosszú távon ez nem fenntartható - a holland és a svéd jegybank már jelezte is, hogy kormányzati tőkepótlásra lesz szüksége.

Willem Buiter, a Citi korábbi vezető közgazdásza a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányában rámutat: "a jegybankok fizetőképessége megmaradhat akkor is, ha tartósan negatív a hagyományos saját tőkéjük. Nagyobb mértékű negatív tőke esetén azonban szükség lehet állami feltőkésítésre, ha a jegybanki pénzteremtés mértéke veszélyeztetné az árstabilitási célokat."

A jegybankok tőkehelyzetének összehasonlítását nehezíti, hogy nincs egységes nemzetközi módszertan az eredmények kimutatására. A Peterson Institute közgazdásza, Patrick Honohan egységes módszertant dolgozott ki, amely piaci értéken, a nem realizált átértékelődéseket is figyelembe véve mutatja ki a saját tőkét. Ezzel a módszerrel például a Fed esetében 1200 milliárd dolláros (az amerikai GDP 4%-át kitevő) negatív saját tőke mutatkozna.

A Magyar Nemzeti Bank saját tőkéje 2024 első félévének végére mínusz 1830 milliárd forintra süllyedt, és ez a hiány várhatóan tovább növekszik, mivel a jegybank továbbra is veszteséges. Az idei első hat hónapban közel 250 milliárd forint volt a veszteség. A magyar jegybank esetében a GDP 2%-át teszi ki a negatív saját tőke, ami régiós összevetésben csak a cseh jegybanknál rosszabb.

Az MNB helyzete annyiban kedvező, hogy az Országgyűlés módosította a jegybanktörvényt, így "átmenetileg" működhet negatív saját tőkével az intézmény. Kurali Zoltán MNB-alelnök szerint a veszteség ledolgozása tíz éven belül reális lehet, de a felhalmozott negatív tőke visszapótlása "jóval hosszabb kifutású" lesz.

Összességében az MNB nincs kimondottan rossz helyzetben nemzetközi összevetésben, hiszen több fejlett és régiós jegybank tőkéje is negatív. A különbség az, hogy míg a többség lassan pluszba fordul és elkezdi ledolgozni a negatív tőkét, az MNB-nél ez még évekig eltarthat a magas alapkamat és a mérlegben lévő alacsony hozamú eszközök (Növekedési Hitelprogram, Növekedési Kötvényprogram, állampapírok) miatt. Így könnyen előfordulhat, hogy néhány év múlva azon kevés jegybank között lesz, amelynek tartósan negatív marad a saját tőkéje.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!

címlapkép: Kovács Attila, MTI/MTVA