Ezt senki sem gondolta volna: meglepő statisztika látott napvilágot a házasságokról

A Központi Statisztikai Hivatal friss évkönyve szerint idén várhatóan a 2000-es évek közepi szintre zuhan vissza a házasságkötések száma Magyarországon. Pedig a 2010-es évek közepén még látványosan megugrott a házasodási kedv, főként a családtámogatások hatására. Mostanra viszont elfogytak a régi párok, akik évtizedes kapcsolatot tudnának lepapírozni.

A 2010 és 2021 közötti időszak valóban aranykornak számított: több évtizedes rekordokat döntött meg az új házasságok száma. Azóta viszont a trend megfordult. 2024 első nyolc hónapjában 1800-zal kevesebb házasságot kötöttek, mint az előző év azonos időszakában, így a visszaesés idén tovább mélyülhet.

Bár a házasságkötések száma csökken, a válásoké mérsékeltebb: évente 7-8 ezerrel kevesebb házasság bomlik fel, mint a 2000-es évek elején. A statisztikák azonban egy érdekes mintázatot is mutatnak – a legtöbb válás húsz év házasság után következik be, amikor a gyerekek már felnőttek és kirepültek.

A 2024-es adatok szerint a válások negyede olyan házasságokat érint, amelyeket 2019 után kötöttek, vagyis sok kapcsolat hamar felbomlik. Hasonló arányban szűnnek meg az 5–9 évig tartó házasságok is, de tíz év után már csökken az arány – egészen addig, amíg el nem érik a húszéves együttélést, amikor újra megugrik a válások száma.

A házasságkötések életkori eloszlása is átalakul: a fiatalabb generációk egyre később állnak oltár elé. A 2022-es népszámlálás volt az első, amelyben a harmincas korosztályban már többségbe kerültek a nőtlenek és hajadonok a házasokkal szemben. Érdekesség, hogy ha a házasokat és az elváltakat együtt vizsgáljuk, máris többségbe kerülnek – vagyis a legtöbben legalább egyszer már kipróbálták a házas életet.

A KSH adatai arra is rávilágítanak, hogy idős korban egyre többen élnek egyedül: a hatvanas korosztály 43 százaléka, a hetven év felettieknek pedig már 57 százaléka nem él párkapcsolatban, akár válás, akár özvegység miatt.