Mit tervezhet az MNB az alapkamattal? Tisztul a kép, minden egy irányba mutat

Egy éve, 2023 szeptembere óta változatlan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa által meghatározott 6,5%-os alapkamat. A szakértők egyetértenek abban, hogy a keddi ülésen sem várható változás, és a jelenlegi 4,3%-os, árrésstoppal mérsékelt infláció mellett a jegybank nem is fontolgatja a monetáris lazítást - írja a Portfolio. 

Varga Mihály jegybankelnök, aki márciusban vette át a pozíciót Matolcsy Györgytől, folytatja a szigorú kommunikációs gyakorlatot. A kamatdöntéseket követő sajtótájékoztatókon rendszeresen hangsúlyozza, hogy a Monetáris Tanács türelmes és óvatos marad, ami arra utal, hogy amíg az infláció tartósan nem csökken 4% alá, addig nem kerülhet sor kamatcsökkentésre.

A Portfolio által megkérdezett elemzők egyhangúlag a 6,5%-os kamatszint fennmaradását prognosztizálják. Az év végéig is alig néhányan számítanak lazításra, holott két hónappal ezelőtt még többségben voltak azok, akik szerint decemberben már alacsonyabb lenne az irányadó ráta.

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató elemzője kiemelte, hogy az augusztusi infláció a várakozásoknak megfelelően alakult, és pozitívum, hogy júliushoz képest átlagosan nem változtak az árak, valamint a maginfláció már a jegybanki célsávon belülre került. A forint árfolyama is erősödött az utóbbi hetekben, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a piac egyre inkább 2025 végéig változatlan kamatszintet áraz.

"Az év(század) meglepetése lenne, hogy most szeptemberben a jegybank hozzányúlna a kamatokhoz" - fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank elemzője, aki szerint már az is komoly meglepetést jelentene, ha az előretekintő iránymutatás bármilyen szempontból módosulna.

Virovácz egy új jelenségre is felhívta a figyelmet: míg korábban a forint erősödése automatikusan kamatvágási várakozásokat generált a piacon, ami visszafordította az árfolyam erősödését, most ez nem történik meg. Jelentős egyirányú (long) pozíciók épültek ki a forint piacán. "A gond azonban, hogy elég egy valamilyen külső vagy belső sokk és ez a rengeteg tőke hirtelen kezdheti keresni a kiutat. Ez komolyan sérülékennyé teszi a forintot és magában hordozza a kontrollálatlan árfolyam leértékelődés kockázatát" - figyelmeztetett az ING szakembere.

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője szerint az amerikai gazdaság lassulása és a forint erősödése megnyithatná az utat a kamatcsökkentésre, de az inflációs momentum még mindig túl magas a jegybank értékelése szerint.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője úgy véli, hogy az idei évben legfeljebb egy 25 bázispontos lazításra lehet számítani decemberben. Hozzátette, hogy az erősödő forint komoly segítséget jelent az infláció elleni küzdelemben, de mivel ez részben a magas kamatkülönbözetnek köszönhető, a jegybank nem fogja elsietni a lazítást.

A keddi kamatdöntés legfontosabb eleme az MNB friss előrejelzéseinek közzététele lesz. Legutóbb júniusban az idei GDP-növekedésre 0,8%-ot, 2026-ra pedig 2,8%-ot prognosztizált a jegybank. Az inflációt tekintve idénre 4,7%-os, jövőre 4%-os értéket közöltek. A szakértők szerint az idei GDP-előrejelzés esetében kis mértékű lefelé módosítás várható, míg az inflációs pálya alakulása az árrésstopok jövőbeli sorsától is függ.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzője szerint fontos kérdés, hogy a jegybank hogyan értékeli a vámháborúval kapcsolatos fejleményeket, illetve a német konjunktúraindikátorok javulását. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szakembere pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az aszály miatti mezőgazdasági terméskiesés néhány tized százalékponttal csökkentheti az idei növekedést.

Az inflációs előrejelzések alapján 2026 elejére stabilan 4% alá, a jegybanki célsávba csökkenhet az áremelkedési ütem, ami elvileg lehetőséget adna a kamatcsökkentésre. A fő kockázatot az árrésstopok jelentik, amelyek jelenleg mintegy 1,5 százalékponttal fogják vissza az inflációt. Ezek esetleges kivezetése jelentősen megemelné a drágulási ütemet, amit a jegybanknak figyelembe kell vennie.

"A kérdést feltehetően az fogja eldönteni, hogy megoldható lesz-e a kamatvágás az árfolyamfelpattanás veszélyeztetése nélkül" - emelte ki Becsey Zsolt az MNB előtt álló dilemmával kapcsolatban.

Trippon Mariann szerint elképzelhető, hogy a jegybank decemberben kezdi felkészíteni a piacokat a normalizálásra, de az első kamatcsökkentés átcsúszhat 2026 elejére. Regős Gábor pedig úgy véli, hogy a magasan ragadt inflációs várakozások miatt kérdéses, hogy jövőre egyáltalán sor kerülhet-e lazításra, különösen ha az árrésstopok kivezetése után az év második felében magasabb inflációs adatok érkeznek.