Olyan sokk közelít Magyarország felé, amire még nem volt példa: 2027-től romba dőlhet minden

A Nemzetközi Valutaalap elemzése rámutat, hogy az energiaárak 2022-es elszabadulása nyomán Magyarország folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 8,5%-ára ugrott, miközben az állami energiaár-támogatások összege a 2021-es GDP 0,1%-áról 2023-ra közel 2%-ra emelkedett. Az IMF számításai szerint egy uniós szintű orosz gázembargó esetén hazánk szenvedné el a legnagyobb, 4%-ot meghaladó GDP-visszaesést Európában.

Magyarország energiafüggősége így továbbra is kritikus szinten van. 2024-ben a hazai gázfogyasztás 74%-a, az olajfogyasztás 86%-a Oroszországból származott, ami még a 2018-as 64, illetve 66%-os aránynál is magasabb. Az import ráadásul néhány kritikus útvonalra korlátozódik, mint a Török Áramlat gázvezeték vagy a Horvátország felől érkező Adria és Ukrajna felől a Barátság kőolajvezetékek. Bár történtek lépések a diverzifikálásra, ezek egyelőre csak korlátozottan csökkentik a függőséget.

A villamosenergia-ellátás terén kedvezőbb a helyzet a 8 GW-ot meghaladó napelem-kapacitás és a Paksi Atomerőmű jóvoltából, bár napnyugta után továbbra is jelentős importra szorulunk. Az IMF kiemeli, hogy "Magyarország energiaintenzitása az egyik legmagasabb Európában". Ez azt jelenti, hogy egységnyi GDP előállításához jóval több energiát használunk fel, mint az uniós átlag. Ennek hátterében a gazdaság szerkezeti sajátosságai állnak: a vegyipar, fémgyártás és járműipar különösen energiaigényes ágazatok, amelyek a hazai energiafelhasználás jelentős részét lekötik.

A tanulmány külön szimuláció keretében vizsgálta, mi történne, ha 2027-től teljesen leállna az orosz energiaexport Európa felé. Az eredmények szerint új intézkedések nélkül "rendkívül súlyos következményekkel nézne szembe" az ország. Ugyanakkor a javasolt reformok megvalósításával a sokkhatás jelentősen tompítható lenne.

Összességében az elemzés végkövetkeztetése, hogy Magyarország számára nem luxus, hanem létkérdés az energiafüggőség csökkentése és a gazdaság energiaintenzitásának mérséklése. A halogatás veszélye, hogy az ország elveszítheti a szabad döntés lehetőségét, és külső tényezők kényszeríthetik térdre a gazdaságot.