Sorkötelezettség Magyarországon: lehet-e újra sorkatonaság Magyarországon, így térhet vissza a sorkötelezettség

Cikkünkben minden fontos kérdésre megtaláljuk a választ a sorkatonaság Magyarországon való bevezetésével kapcsolatban: mit jelent a sorkötelezettség, ki lehet sorkatona és milyen feladatokat kell ellátnia egy sorkatonának? Mikor volt utoljára sorkatonaság Magyarországon? Van rá esély, hogy a sorkötelezettség Magyarországon újra bevezetésre kerül? Melyek a hadkötelesség, sorkatonaság feltételei?

Mi a sorkatonaság jelentése?

Mindenekelőtt tisztázzuk, mi a különbség a hadkötelezettség és a sorkatonaság között! A hatályos jogszabályok (2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről) alapján a hadkötelezettség (katonai szolgálatra való kötelezettség és azzal járó egyéb kötelezettségek) a honvédelmi kötelezettségek részeként a magyar állampolgárok meghatározott részének személyesen teljesítendő kötelezettsége, amennyiben a katonai alkalmassági feltételeknek megfelelnek.

A hadkötelesség nem feltétlenül azonos a tényleges katonai szolgálattal – attól, hogy valaki hadköteles, nem biztos, hogy be is sorozzák (mondhatni, a sorkatonaság lehet a hadkötelezettség következménye). Ezzel szemben a sorkatonaság már a gyakorlatban végzett katonai szolgálatot jelenti, amelyet a hadköteles állampolgároknak teljesíteniük kell (amennyiben rájuk esik a választás a sorozásnál).

Mi a sorkatonaság célja?

A sorkatonaság, avagy a sorkatonai szolgálat célja, hogy az ország az arra kötelezett állampolgárok (tipikusan helyi állampolgárságú, belföldi lakóhellyel rendelkező, nagykorú férfiak, egyes országoknál férfiak és nők egyaránt) adatainak nyilvántartásával, katonai kiképzésével honvédelmi feladatokra alkalmas fegyveres erőt tartson fenn. A besorozott sorkatona katonai kiképzésen vesz részt, majd ezt követően meghatározott ideig (jellemzően 1-8 év) szolgál (nem feltétlenül a háborúban, ugyanis békeidőben is lehet valaki sorkatona).

Sorkötelezettség Magyarországon

A Pénzcentrum korábban Prof. Dr. Kovács László vezérőrnagyot kérdezte arról, van-e reális esély arra, hogy visszatér a sorkötelezettség Magyarországon:

Jelenleg nincs napirenden. Fontos megérteni, hogy a hadkötelezettség 2004-ben nem megszüntetésre, hanem felfüggesztésre került, a teljes honvédelmi rendszer átalakításával együtt. Akkor ugyanis a sorkatonai szolgálat helyett az önkéntes katonai szolgálatot vezették be a honvédelmi törvény és más jogszabályok alapján. Ez a rendszer jelenleg is működik: vannak hivatásos és tartalékos katonák, utóbbiak pedig önkéntes vagy területvédelmi alapon lépnek szolgálatba. Mindkét forma önkéntes, tehát senki sem kényszerből válik katonává. Ettől függetlenül a sorkötelezettség jogilag továbbra is életképes, mivel – ahogy említettem – csak felfüggesztették.

- felelte a vezérőrnagy, akivel arról beszélgettünk, hogyan léphet ma egy fiatal katonai pályára Magyarországon és milyen kilátásai vannak a katonai karrierlehetőségeket illetően.

Jelenleg tehát Magyarországon nincs sorkatonaság, azaz senkit sem soroznak be akarata ellenére katonának – kizárólag akkor kell honvédelmi szolgálatot teljesíteni, ha valaki önkéntesen vállalja azt! Jó, ha tudjuk azonban, hogy

rendkívüli állapot idején (például, ha megtámadnák az országot) és az azt megelőző védelmi helyzetben az országgyűlés külön döntése alapján automatikusan újra bevezethető a sorkatonaság Magyarországon.

A sorkatonaság története

A férfiak hadkötelezettségének szokása egészen az ókorig nyúlik vissza: a történelem minden időszakában mondhatni normális jelenségnek bizonyult a harcképes férfiak katonai szolgálatra való kötelezése. A modern értelemben vett sorkatonaság azonban az 1790-es évek francia forradalmában gyökerezik, ekkoriban alakult ki a nagy létszámú, állandó haderő fenntartásának szokása. A legtöbb európai ország francia mintára vette át a sorkatonaság intézményét, melynek értelmében a férfiak (általában életkori kritériumok alapján) néhány évig aktív katonai szolgálatot tejesítettek, majd tartalékos katonákká váltak.

A legtöbb európai országban – ahogy Magyarországon is – jelenleg már nincs sorkatonaság, helyette hivatásos katonák és önkéntes tartalékos katonák képezik a hadierőt.

A sorkötelezettség bevezetését Magyarországon az 1868-as kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia dualista államszervezetének hadireformja tette lehetővé. A sorkatonaság ekkoriban 20 éves kortól volt kötelező, egységesen, minden társadalmi osztály számára. Ekkoriban 8 hét kiképzést, 3 év tényleges, majd 7 év tartalékos szolgálatot írtak elő (egyéb speciális megkötések mellett).

Hogy működött régen a sorkatonaság Magyarországon?

Az első világháború során becslések szerint 3,4 millió főt soroztak be a Magyar Királyság területéről – ebből nagyjából 660 ezer fő végezte holtan a csatamezőn. A vesztes háborút követően az antanthatalmak korlátozták a magyar fegyverkezést; az ellenőrzést fokozatosan szüntették meg, végül 1938-ban elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. A korábban tiltott sorkatonaság Magyarországon újra bevezetésre került: a 18 és 60 év közötti férfiakat hívták be 2 év tényleges katonai szolgálatra (+1 év szabadságolás).

A második világháború legsötétebb időszakában, a nyilas uralom idején a 14-15 éves fiúkat is behívták. A legtöbb forrás kb. 350 ezer fő katonai, 60-100 ezer fő polgári, illetve 400 ezer fő holokausztáldozatról számol be. A II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés a magyar haderő létszámát 65 ezer főre korlátozta, de nem tiltotta meg a sorkatonai szolgálatot. 1948-ban újra bevezetették az általános hadkötelezettséget.

A szocializmus idején a Magyar Néphadsereg a sorkatonaságot a18 és 50 év közötti férfiak számára tette kötelezővé (saját kérésre 17 éves kortól is lehetett valaki katona), a sorkatonai szolgálat ideje legfeljebb 3 év volt. A későbbiekben a sorkatonaság korhatárán többször is változtattak, a sorkötelezettség idejét folyamatosan csökkentették. 1989-től kezdve a sorkatonaság lelkiismereti okokból már polgári vagy fegyver nélküli szolgálat formájában is teljesíthetővé vált. A 2004-es átszervezésekig a sorkötelezettség időtartama tovább csökkent, egyre több kedvezmény lépett életbe.