Alig ismert szabályba bukhat bele sok magyar autós: erről mindenki tudjon, akinek fedélzeti kamerája van

Magyarországon nincs külön speciálisan a fedélzeti kamerákra vonatkozó törvényi szintű szabályozás, illetve dedikált jogszabály. Így sem tiltó, sem kifejezetten engedélyező szabályok nem találhatóak a menetrögzítéssel kapcsolatban – mondták el a Pénzcentrumnak az Ayvens szakértői. Ráadásul nincs egységes európai uniós szabályozás, így a tagállamok különböző szigorral, tiltó és engedő hozzáállással kezelik a témakört.

Nyugat-Európában inkább a tiltó, szűk körű használat és használhatóság érvényesül, mind a telepítésre és még inkább a felvételek használatára, felhasználására vonatkozóan, és adott esetben komoly szankciók is vannak, jó példa erre Portugália, vagy Luxemburg. Ezzel szemben Kelet-Európában megengedőbb a gyakorlat és biztosítók számára a káresemények elbírálásakor alapvető ezen videofelvételek használata.

EZ IS ÉRDEKELHET

Autós kamera kisokos: menetrögzítő kamera felvétele használható bízonyítékként közúti baleseteknél?

Jogilag szürke zónába tartozik Magyarországon az autós kamera használata a magánszemélyek esetében, de a bíróságon az útfelvételeket is elfogadják bizonyítékként.

Mivel sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nem történt olyan átfogó jogszabályalkotás, ami a fedélzeti kamerák jogi helyzetét, használatát tisztázná és azokra vonatkozó pontos rendelkezéseket kifejezetten tartalmazná, így maradtak egyéb jogforrások a helyzet kezelésére. Elsősorban az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i 2016/679 számú rendeletének (általános adatvédelmi rendelet – GDPR) szabályai. A GDPR alapelveinek érvényesülniük kell, ilyen a célhoz kötöttség, a tárolásra vonatkozó előírások.

Figyelembe kell venni továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (ha úgy tetszik: Infotörvény), illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) döntéseit. A GDPR ugyanakkor továbbra is a kulcs, meghatározza az adatkezelés jogalapját (például jogos érdek), az adatkezelés célját, időtartamát, az adatkezelés arányos szintjét – hangsúlyozták a Pénzcentrumnak az Ayvens szakértői.

Személyiségi jogok és társadalmi érdekek

A LegitiMo Magyarország szakértői szerint a fedélzeti kamera használata egyáltalán nem tilos, márpedig a polgári jog szabályai szerint, amit a jogszabály nem tilt, azt nem tilos megtenni. Vagyis, nyugodtan használható a fedélzeti kamera, és a felvétel alapján sokszor be lehet azonosítani, ki volt a hibás. Sőt, ha cserbenhagyás történt, utólag a rendszám alapján be lehet azonosítani az illetőt, és az igényt lehet vele, vagy a biztosítójával szemben érvényesíteni.

A mérleg másik serpenyőjében természetesen ott vannak a személyiségi jogok. A másik félnek vannak személyiségi jogai, és persze a felvételen akarata ellenére szerepelhet az arca, rendszáma vagy egyéb személyes adata, ezért ezeket a képeket nyilvánosságra hozni nem lehet. De ez nem jelenti azt, hogy ne készíthetnénk felvételt saját érdekeink, testi épségünk védelmében. Az élet, testi épség védelme, a bűncselekmények felderítéséhez fűződő társadalmi érdek biztosan erősebb, mint az elkövetők, károkozók személyiségi jogához fűződő érdeke.

Nem is beszélve arról, az is jelentős társadalmi érdek, hogy egy polgári perben az igazságszolgáltatás során, a jogos érdekeinknek érvényre juttatása megtörténhessen, és ehhez minden szükséges bizonyíték rendelkezésre álljon. Nem életszerű, hogy a közlekedési baleset előtt a többi szereplő hozzájárulását kérjük a felvétel készítéséhez. Miként az sem, hogy a károkozó, vagy adott esetben bűnelkövető hozzájárulásán múljon, hogy az esetről készült felvételt a bíróság, vagy a rendőrség felhasználja-e.

A jogsértő módon keletkezett bizonyíték is felhasználható?

Hasonlóképpen, az Ayvens szakértői is azt emelték ki a Pénzcentrumnak, hogy a felvételek, úgymond „adat anonimizálás nélküli megosztása” különösen problémás lehet. Ha ugyanis az érintettek felismerhetővé válnak, azonosíthatók (tehát ismét rendszámokról, arcokról beszélünk), az bizony már jogsértő, ezért ettől mindenképpen érdemes tartózkodni.

A rendőrség, bíróság előtti eljárásban a polgári perrendtartás rendelkezései szerint a jogsértő módon keletkezett bizonyítás, vagy személyiségi jogot sértő bizonyíték nem használható fel. Ám a történetben itt van egy csavar, a felvételekkel kapcsolatos kizáró rendelkezést a bírói gyakorlat ugyanis egyre inkább a megengedett mérlegelés felé viszi és ráadásul a jogszabály is megengedi, hogy az ilyen bizonyíték figyelembevételéről mérlegeléssel döntsön a bíróság.

Ennek következtében akár a jogsértő videó is felhasználható, amennyiben az igazság és a valós tényállás felderítése ezzel lehetséges, ugyanis az ehhez kapcsolódó közérdek erősebb lehet a személyiségi jogi sérelemnél. A bíróság tehát kivételesen figyelembe veheti a bizonyító fél által rendelkezésre bocsátott jogsértő bizonyítási eszközt, ha az eljárásjogi törvényben tételesen meghatározottak mérlegelése alapján azt szükségesnek tartja, az úgynevezett viszonossági elv érvényesülésének érdekében.

Azaz, ilyen eljárási helyzetben az eljáró bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy a bizonyító fél bizonyításhoz fűződő magánérdeke, vagy a jogsérelemmel érintett személy személyiségi jogának érvényesülése érdemel-e inkább védelmet.

Az eljáró bírók számára is nyilvánvaló és használják is ezen felhatalmazásukat a döntéseknél mind polgárjogi, mind akár büntetőjogi döntések meghozatalakor. Ezzel egybecseng a Kúria egy fontos határozata, amely a következőket rögzítette: ha a bizonyítási eszköz jogsértő módon keletkezett, a bíróságnak nem kötelező automatikusan kizárnia, hanem mérlegelhet és figyelembe kell venni az ügy tényleges tényállásának feltárását, a perben érvényesített jogot, és azt is, hogy a felhasználás okoz-e aránytalan sérelmet.

Az Ayvens szakértői egyébként eljárásaik során is azt tapasztalták, hogy amennyiben voltak ügydöntő adatot tartalmazó kamerafelvételek, azt a hatóságok és bíróságok elfogadták. Természetesen további feltétel volt, hogy az adott tény, vagy helyzet bizonyításának céljára megfelelőek voltak és az igazság kiderítése körében elengedhetetlennek bizonyultak. A fedélzeti kamerákra vonatkozó speciális szabályozás hiánya miatt azonban nem garantált, hogy a bíró minden esetben az elvileg jogsértő bizonyíték elfogadása mellett teszi le a voksát.

Céges adatvédelmi kötelezettségek

A fedélzeti kamerát használóknak céges járműnél különösen ajánlott és el is várt  erre vonatkozó speciális belső szabályzatot és  adatkezelési szabályokat kialakítani annak érdekében, hogy megfeleljenek a GDPR-nak. Ez vonatkozik a felvétel megőrzésének időtartamára, a hozzáférésre, a tárolásra, a törlési szabályrendszerre. A céges autók fedélzeti kamerákkal történő felszerelése komplex jogkérdés és munkajogi, adatvédelmi, valamint közlekedésbiztonsági szempontokat is felvet.

Számos munkáltatói kötelezettséget is teremt, ahol a megoldás az adott területtől, módszertől és számos egyéb speciális, egyéni tényezőktől is függ. Ebben a körben nem csupán a kívülálló harmadik személyek jogai és adatai, hanem a munkavállaló (sofőr) jogai az elsődlegesen figyelembe veendők a munkáltató részéről. Ezért a fedélzeti kamerák használata előtt érdemes érdekmérlegelési tesztet készíteni, illetve a cég adatkezelési szabályrendszerét is szükséges kiegészíteni a fedélzeti kamerákra vonatkozó rendelkezésekkel.

A GDPR-nak való megfelelés szellemében ezen esetekben pontos és részletesen leírás szükségeltetik arról, hogy miért kerül sor a kamera telepítésére, miképp történik az adatkezelés, és milyen jogai vannak a munkavállalóknak az adatkezelés kapcsán. Nyilván, a megfelelőség első alapköve, hogy a munkavállalókat előzetesen tájékoztatni kell: cégautóikban fedélzeti kamera kerül elhelyezésre. A fedélzeti kamerák elterjedtsége, és a jelenlegi hiányosságok okán fontos lenne egy egységes európai uniós, illetve ahhoz kapcsolódóan egy magyar szabályrendszer és jogszabályi háttér megalkotása, benne az engedélyezési és technológiai rend bevezetésével. Ennek jelentősége abban is rejlik, hogy egy felvétel sok mindent képes megoldani, számos kérdést el tud dönteni adott esetben – mutattak rá végezetül a Pénzcentrumnak az Ayvens szakértői.