Az Európai Unió 2027 nyarától egységes, 10 000 eurós felső határt vezet be a készpénzes fizetésekre kereskedelmi ügyletekben valamennyi tagállamban, így Magyarországon is.
Az infláció és az energiaköltségek az eladósodás fő mozgatórugói. A fogyasztók elsősorban az utazásról, az étteremlátogatásokról és az új ruházat vásárlásáról mondanak le egy fogyasztói kutatása szerint. Az európaiak többsége aggódik pénzügyi jövője miatt.
Az európaiak 53 százalékát ösztönzi tudatosabb fogyasztásra a megugró infláció és az energiaválság, ugyanakkor egyötödük új adósságot generált az elmúlt hat hónapban – derült ki Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata, az EOS által végzett reprezentatív fogyasztói kutatásból, amit 2023 februárjában végeztek 13 ország 7700 válaszadója segítségével.
A kutatás adatai szerint a kelet-európai országokban, így Romániában (67 százalék), Magyarországon (66 százalék) és Csehországban (63 százalék) a fogyasztók az elmúlt hat hónapban a korábbinál fokozottabb figyelemmel kísérték kiadásaikat. Egész Európát tekintve a válaszadók azt nyilatkozták, hogy elsősorban az utazást, valamint a kulturális és szabadidős tevékenységeket (33 százalék), illetve az új ruházati cikkek vásárlását (28 százalék) fogták vissza az elmúlt időszakban. Körülbelül minden ötödik válaszadó vett fel hitelt vagy kölcsönt az elmúlt hat hónapban, aminek fő okaként az inflációt (49 százalék) és a magasabb energiaköltségeket (27 százalék) jelölték meg.
A kelet-európai országokban, így Romániában és Magyarországon (30 százalék), Észak-Macedóniában (29 százalék) és Szerbiában (28 százalék) az európai átlagnál gyakrabban keletkezett új adósság a fogyasztóknál. A nyugat-európaiak nagyobb valószínűséggel (18 százalék) használták fel a kölcsönt az utazások kifizetésére, szemben a kelet-európaiakkal, akik elsősorban a fűtés és a villanyszámlák kifizetésére vállaltak adósságot (28 százalék).
Az adósságok nemcsak válság idején okoznak pénzügyi nehézséget az emberek számára, de jelen gazdasági helyzetben egzisztenciális likviditáshiányt is kifejeznek az energiaárak jelentős megnövekedésével. Így a követeléskezelési szektorban még fontosabbá vált, hogy empátiával és tisztelettel közelítsük meg adós ügyfeleinket, valamint személyre szabott, fenntartható megoldásokat dolgozzunk ki, például közös részletfizetési megállapodások formájában
– mondta el Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezetője.
A magas infláció és az egekbe szökő energiaköltségek a megkérdezett fogyasztók mintegy háromnegyedében (73 százalék) keltenek aggodalmat, míg a munkanélküliség miatti szorongás különösen a 18-34 éveseket érinti.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kutatás adatai alapján azt látjuk, hogy az infláció rányomja bélyegét a fogyasztókra. Különösen válság idején az adósságok gyakran elkerülhetetlenek a pénzforgalmi problémák leküzdésében, sőt a megélhetési források megőrzésében
– mondta Marwin Ramcke, az EOS Group vezérigazgatója.
A felmérés a magasabb árakkal szembeni felelősségteljesebb hozzáálláson túl a fizetési módok használatában is változásokat mutat. A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban gyakrabban használt készpénzt, mint korábban. A 18-34 évesek esetében, akiknek mintegy fele gyakrabban használt készpénzt, ez az eredmény különösen meglepő. A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az ebbe a korosztályba tartozók szélesebb körű fizetési módokat használnak.
Hatalmas a gond a magyar államháztartásban: szabályosan úszunk az adósságban, ennek nem lesz jó vége
A forint árfolyama sem segít jelentősen: szeptember vége óta mindössze 1%-os erősödést mutat az euróval szemben.








