Jókora meglepetést hozott a friss GDP adat: erre az elemzők sem nagyon számítottak

Mint mi is beszámoltunk róla, ma tette közzé második előrejelzését a tavalyi utolsó negyedéves GDP-adatokról a KSH. A technikai recesszióról mostanra mind tudunk, az elemzők pedig most annak jártak utána, vajon mi okozta ezt a visszaesést.

Gyengül az ipar, baj lehet még ebből

Meglepőnek nevezte az adatokat elemzésében Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Mint fogalmazott: javult ugyan a mezőgazdaság, de az ipar romlott, és ennek komoly hatása volt a GDP-re.

A mai adatokat és a részletes folyamatokat látva találkozhatunk némi meglepetéssel a negyedéves bázisú növekedés szerkezetét illetően. Itt azonban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ezeket a mutatószámokat még jelentős revíziók érhetik, így érdemes némi fenntartással nézni ezeket a mutatószámokat. A negyedik negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye – a várakozások ellenére – javulást mutatott. Összességében hét negyedévnyi visszaesés és stagnálás tört meg ezzel. Az ipar hozzáadott értéke azonban negyedéves bázison csökkent, ezzel egy évnyi tartós bővülési folyamat tört meg. Az építőipar is bővülni tudott az év utolsó negyedévben, miközben a szolgáltatószektor lényegében stagnált

- írta Virovácz Péter. Kitért arra is, hogy a beruházások is visszaestek, ami további fékhatást eredményezett.

A mezőgazdaság teljesítménye továbbra is harmadával maradt el az egy évvel korábbitól. Mérséklődött az ipar és az építőipar növekedési üteme, ahogyan a szolgáltatószektor bővülése is lassult. Utóbbin belül a kereskedelem már éves bázisú visszaesést mutatott, így tehát itt érhető tetten a magas infláció hatása. Felhasználási oldalon az éves bázisú indexek alapján elmondható, hogy a belső kereslet csökkent, ami mögött az erősen visszaeső beruházások és a markánsan fékeződő (de még éves alapon bővülő) fogyasztás áll. A nettó export 0,5 százalékpontos növekedési hozzájárulása pedig azt jelentette, hogy nem szakadt be az éves GDP-növekedés (0,4 százalék) már a negyedik negyedévben a negatív tartományba

- összegezte Virovácz Péter.

Javulás várható?

Optimistább volt ennél Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Ő azt írja: sokkal magasabb lehet a gazdasági növekedés, mint arra előzetesen számítani lehetett.

Ami a kilátásokat illeti, az idei évre várt éves növekedési előrejelzésünket nemrég 1 százalékra emeltük a korábbi 0,2 százalékról. A pozitív irányú változtatás oka elsősorban a globális növekedési kilátásoknak az utóbbi időszakban bekövetkezett kedvező fordulata volt, ami a javuló exportkilátásokon keresztül segíti a hazai GDP bővülését. Az év elején azonban még marad a gyenge teljesítmény – a lokális mélypontja körül járhat most a gazdaság - s az első negyedévben a GDP minden bizonnyal éves alapon is negatívba csúszik. E mögött leginkább a tovább mérséklődő belső keresleti elemek állnak majd, köszönhetően a restriktív kamatkörnyezetnek és a még mindig magas inflációnak. Az árdinamika mérséklődésével párhuzamosan a második negyedévtől számíthatunk a gazdaság meglódulására, melyet főként majd az év második felében a remélhetőleg javuló világgazdasági konjunktúra is támogat majd

- fogalmazott Nyeste Orsolya.