Meglesz még a böjtje a spájzolásnak: újabb válság sújthat le Európára hamarosan

Az ukrán acél kiesése az európai piacról már most pánikot okoz néhány felhasználónál – kifogytak a készletekből - írja a lap. Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb acél-exportőrei közé tartozik, a két ország az európai felhasználás nagyjából 20 százalékát adta. Az öreg kontinens számos acélgyára erősen függ az ukrán alapanyagoktól, például az e fém előállításához felhasznált széntől és vasérctől. A Ferrexpo az egyik legnagyobb exportőr volt, részvényeit jegyzik a londoni tőzsdén. Ukrán acéltermékek sokaságát használta az európai építőipar – amíg lehetett. Most más beszerzési források után kell nézni – sokkal drágábban.

Jurij Rizsenkov, a Metinvest vezérigazgatója elmondta: békeidőben a társaság termelésének nagyjából a felét értékesítette az EU-nak és Nagy-Britanniának. A szakember szerint különösen nagy gond lesz Olaszországban és a briteknél, ahol az építőipar a legnagyobb arányban használta fel az ukrán félkész termékeket. A hiány többek között a török acél-ipart is felértékelte, a gond azonban az, hogy az új beszerzési források lényegesen drágábbak.

A feldolgozóiparban általánosan használt melegen hengerelt acéllemez, melynek ára így egyfajta iparági benchmarkká vált, tonnánként 950 euróba került az invázió előtt. Áprilisban viszont már 1400-ra drágult, majd május elején, az ukrán acélipar újraindításának a hírére 1200-ra szelídült vissza. Egy acélpiaci elemző szerint a háború megindítása után a piaci szereplők pánikvásárlásokba kezdtek, igyekeztek minél nagyobb készleteket felhalmozni.