Orosz-ukrán háború: felfüggeszthetik az EU-s vámokat, így állnak az európai gázkészletek

Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy egy évre függesszék fel az Európai Unióba irányuló valamennyi ukrán exportra, köztük az acélexportra kivetett valamennyi vámot, és minden vonatkozó védintézkedést - közölte az uniós bizottság szerdán. A brüsszeli testület közleménye szerint a lépés célja, hogy megkönnyítse Ukrajna unióba irányuló exportjának fellendítését, ami enyhíteni fogja az ukrán termelőknek és exportőröknek az orosz agresszió miatt megromlott helyzetét.

Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos kiemelte, az Európai Unió vámnélküli, teljes hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós piachoz. Az EU emellett intézkedéseket hoz a szárazföldi árufuvarozás megkönnyítésére, hogy segítse az ukrán termékek szállítását - közölte. Az Európai Bizottság megkezdte az Ukrajna és az EU között árukat szállító ukrán kamionsofőrök uniós belépési feltételeinek és a tranzitforgalom megkönnyítését, valamint hozzáférhetővé teszi az uniós infrastruktúra használatát az ukrán export számára - mondta. A javaslatot az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is meg kell vizsgálnia, majd jóvá kell hagynia.

Négy ország már engedett a nyomásnak, rubelben fizet a gázért

Eddig összesen tíz európai gázvállalat nyitott számlát az orosz Gazprombanknál, s négyen már rubelben fizettek Oroszországnak a földgázért - jelentette szerdán a Bloomberg amerikai hírügynökség. A Bloomberg a Gazprom orosz gázipari óriáshoz közel álló, névtelenséget kérő forrásra hivatkozott. Az illetékes szerint még akkor is, ha több ország is megtagadja a Kreml követelését, hogy az orosz gázért rubelben fizessenek, a lengyel és bolgár gázszállítások leállításához hasonló intézkedés egészen május második feléig nem valószínű, mivel a következő gázszállítmány kifizetése csak akkor esedékes.

Úgy tudni, tíz európai vállalat már számlát nyitott a Gazprombanknál, hogy teljesíteni tudja a Moszkva által igényelt fizetési feltételeket. A Gazprom eddig nem kommentálta a Bloomberg értesülését. Oroszország különböző vezetékrendszereken keresztük 23 európai országnak szállít földgázt.

Az EU azt javasolja, hogy a tagállamok ne fizessenek rubelben az orosz gázért

Az Európai Bizottság azt javasolja az uniós tagállamoknak, hogy a meglévő szerződéseik teljesítésében maradjanak az eurónál, vagy a dollárnál, de ne fizessenek rubelben az orosz gázért - közölte szerdán Kadri Simson energiaügyi biztos. "Világos iránymutatás van a vállalatoknak, hogy tartsák tiszteletben a létező szerződéseket és ne egyezzenek bele a rubelben történő fizetésbe" - hangsúlyozta Simson egy amerikai-uniós energiaügyi konferencián.

Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter a konferencián úgy fogalmazott, hogy az Ukrajnai háború "üvölt" azért, hogy a világnak fel kell hagynia az olaj és gáz importjával Oroszországból és más energiaforrásokra kell átállnia. A tengeri szélerőműveknek szentelt tanácskozáson Granholm kiemelte, hogy az Egyesült Államok és energiaipara "hadilábon állnak egymással", mindazonáltal a megújuló erőforrások szerepének gyors növelését sürgette, ideértve a szélenergiát.

Mostanra teljesen világossá vált, hogy Európának át kell alakítania energetikai rendszerét, véget vetve minél hamarabb az orosz energiafüggőségnek. A tengeri szélerőművek fontos részei ennek a tervnek

- húzta alá Simson.

Az európai készletek az ötéves átlag alatt állnak

Lengyelország gázkészletei rekordmagas szinten állnak, ami védelmet nyújt az ország számára az orosz gázszállítások leállításával szemben. Más európai országok gázkészletei ugyanakkor jellemzően az ötéves átlag alatt állnak még a feltöltésre tett igyekezet ellenére is - jelentette szerdán a Reuters hírügynökség gázipari vállalatok adatait idézve.

Oroszország szerdán leállította a gázszállításokat Bulgáriába és Lengyelországba, miután azok elutasították a számla rubelben való rendezését, ahogy azt az ellene életbe léptetett nemzetközi szankciók miatt Moszkva megköveteli. A holland szabadpiaci jegyzésben az európai gázár szerdán 20 százalék feletti emelkedést is elért, az európai piacok zárásakor azonban a napi áremelkedés már csak négy százaléknál tartott.

Lengyelország biztosítottnak látja energiaellátását, és ezért nem is tervezi, hogy hozzányúljon rekordmagas, tározókapacitásának 76 százalékán álló készleteihez. A Rystad Energy adatai szerint az évnek ebben a szakaszában általában 40 százalékos szokott lenni a lengyel tározók töltöttsége.

Kevés más európai ország rendelkezik hasonlóan magas tárolási szinttel. A listát Portugália vezeti a gáztározók 88,1 százalékos töltöttségével. A Gas Infrastructure Europe adatai szerint ezt a szintet csak a nem EU-tag Nagy-Britannia múlja felül. Európa a gázigényének mintegy 40 százalékát Oroszországból fedezi. Az év elején beterjesztett uniós törvényjavaslat a gáztárolók üzemeltetőit a kapacitás legalább 80 százalékos feltöltésére kötelezné november 1-jéig.

Európában a legnagyobb tárolókapacitással rendelkező Németország már törvénybe iktatta, hogy a téli szezon kezdetéig, október elsejéig 80 százalékra fel kell tölteni a föld alatti tározókat. A szükségletének 80 százalékát Oroszországból fedező Ausztria alternatív forrásokból igyekszik feltölteni készleteit. A gáztározók töltöttségi aránya Németországban 33,5 százalékos, Ausztriában pedig 17,6 százalékos. Mindkét ország nagymértékben függ az orosz gázszállításoktól.

A készletek feltöltésében Európa-szerte történt már némi előrelépés; a Gas Infrastructure Europe adatai szerint április 25-re az európai tározók töltöttségi szintja 31,78 százalékra emelkedett a március 19-i 25,5 százalékos téli mélypontról, de ezzel együtt is még mindig csaknem hét százalékponttal maradnak el az ötéves átlagtól. A gázkészletek feltöltése a nyár folyamán Európa-szerte folytatódni fog, mivel a piaci szereplők bírsággal néznek szembe, ha nem tartják be az előírásokat - mondta James Waddell, az Energy Aspects tanácsadó cég európai gázzal foglalkozó részlegének vezetője.

Az orosz erők több irányban hajtottak végre sikertelen támadásokat

Az orosz csapatok szerdán Ukrajnában több irányba is megpróbáltak offenzívát indítani sikertelenül - írta az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében. A közlemény szerint a nap folyamán az orosz erők egyebek mellett rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a keleti országrészben Harkivot, Derhacsit és Prugyankát. Izjum közelében támadóműveletet indítottak, de nem jártak sikerrel, veszteségeket szenvedtek és visszavonultak. Korábban a védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy két települést próbáltak az orosz csapatok elfoglalni Izjumtól mintegy 20 kilométerre, a megyeszékhelyre, Harkivra pedig tüzérségi és légi csapásokat mértek. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

A Donyec-medencében a harcok ismét kiterjedtek az ukrán és a szakadár területek közti frontvonal teljes hosszára, az orosz erők aknavetőkkel és ágyúkkal lőtték az ukrán állásokat. A Donyecktől mintegy 50 kilométerre nyugatra fekvő Kurahove településnél megkísérelték áttörni az ukrán védelmi vonalat, de nem jártak sikerrel.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt állította, hogy az oroszok foszfortartalmú lövedékeket vetettek be Avigyijivka településen. Reggel légi csapást is mértek a városra, legalább egy civil megsérült. A kormányzó szerint foszforbombákkal kétszer lőtték a várost, először kedd este a helyi kokszüzem környékén, majd szerdán a városközpontban csapódtak e ilyen lövedékek. A csapások több helyen tüzeket okoztak a településen.

A kijevi vezérkar információi szerint a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye elfoglalt részeiben az orosz katonák átkutatják a helyiek házait, hogy azonosítsák az ukrán fegyveres erők tagjainak lakhelyét, és összeírják a helyieket. Az elfoglalt területen személyazonosító okmány nélkül tilos az utcára menni.

A dél-ukrajnai Herszon megye megszállt területein az úgynevezett népszavazás megrendezésére készülnek az orosz erők, zajlik a szavazólapok kinyomtatása, valamint a helybeliek személyes adatainak ellenőrzése. Az orosz csapatok továbbra is akadályozzák, hogy civilek elhagyják a megszállt területeket.

Az ukrán állami vasúttársaság közölte, hogy újabb orosz rakétatámadás miatt megsemmisült a dél-ukrajnai Odessza megyében a Dnyeszter torkolatán átívelő közúti és vasúti híd, emiatt nem közlekednek az elővárosi vonatok Bilhorod-Dnyisztrovszkij felé.

Szerhij Volinszkij, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő ukrán 36. tengerészgyalogos dandár parancsnoka szerdai videoüzenetében azt kérte, hogy az 1940-es dunkerque-i művelet mintájára mentsék ki a város védőit. A náci németek 1940-ben teljesen bekerítették a francia és a brit katonákat Dunkerque közelében. A szövetséges csapatokat katasztrófa fenyegette, de a német parancsnokság elrendelte, hogy állítsák le az offenzívát, és ne közelítsék meg Dunkerque-et 10 kilométernél közelebb. A mentőakció során több mint 300 ezer francia és brit katonát evakuáltak - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Hatvankét napja teljes blokád alatt harcolunk, most területileg az Azovsztal acélipari üzemben helyezkedünk el, és az Azov ezred egységeivel, illetve más alakulatokkal együtt látjuk el a feladatokat. A csapatunkban több mint 600 különböző súlyosságú sérült van, nagy szükségük van orvosi segítségre, nincs gyógyszer, nincs személyzet, aki segíthetne rajtuk. Emellett civilek is megsérülnek, akiknek lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtunk. Civilek százai, gyerekek tucatjai, sok fogyatékos és idős ember van velünk. Nehéz a helyzet, gondok vannak a vízzel is. A fő üzenetem: mentsék meg a mariupoli helyőrséget. Alkalmazzák ránk a kivonási eljárást. Nem 1940 van, hanem 2022. Az emberek egyszerűen meghalnak itt. Meghalnak a sebesültek, mások pedig a csatákban. Civilek halnak meg itt velünk az óvóhelyeken, magánházakban és többemeletes épületekben, ahol egyszerűen agyonlövik őket

- mondta a parancsnok a Facebookon közzétett üzenetében. Hozzátette, hogy Mariupol védői segítséget remélnek. Közben Ihor Terehov harkivi polgármester azt ígérte a Telegramon, hogy Ukrajna győzelme után az első tanácsülésen javasolni fogja az összes, Oroszországra utaló közterületnév megváltoztatását.

Brit külügyminiszter: az orosz haderőnek Ukrajna egész területéről távoznia kell

A brit külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek el kell érnie, hogy az orosz haderő Ukrajna egész területéről kiszoruljon. Liz Truss, aki a londoni City polgármesteri rezidenciáján - Mansion House - szerda este rendezett politikai fórumon szólalt fel, kijelentette: az ukrajnai háború "mindenki háborúja", mivel Ukrajna győzelme mindenki számára stratégiai fontosságú. Hozzátette: fel kell futtatni a nehézfegyverek, a harckocsik, a harci repülőgépek gyártását, és el kell érni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sehol ne találjon finanszírozási forrást az ukrajnai háborúhoz.

Liz Truss szerint ennek egyik módja az, hogy a Nyugat "egyszer és mindenkorra" leállítja a nyersolaj és a földgáz importját Oroszországból. A brit külügyminiszter kijelentette: amikor a fegyverek végre elhallgatnak Ukrajnában, biztosítani kell, hogy Kijevnek meglegyenek a forrásai a biztonság fenntartásához, a további támadások elrettentéséhez és az újjáépítéshez.

Nagy-Britannia éppen ezért dolgozik egy vegyesbizottság létrehozásán Lengyelországgal annak érdekében, hogy Ukrajna NATO-normáknak megfelelő fegyverzethez jusson. London emellett elkötelezetten dolgozik az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és más szövetségesekkel egy új Marshall-terv összeállításán is Ukrajna számára - mondta a brit külügyminiszter. Liz Truss szerint le kell vonni az ukrajnai háború tanulságait.

Nagy-Britannia már jóval a háború kitörése előtt küldött fegyvereket Ukrajnának és ukrán katonákat is kiképzett, a világnak azonban még többet kellett volna tennie az invázió elhárításáért. "Ezt a hibát még egyszer nem követjük el" - fogalmazott a Mansion House-ban mondott beszédében a miniszter. Kijelentette: néhányan azzal érvelnek, hogy Ukrajnának nem szabad nehézfegyvereket szállítani, mert félő, hogy ez a jelenleginél is rosszabb helyzetet provokálna ki.

Az én véleményem azonban az, hogy a tétlenség lenne a legnagyobb provokáció. Most nem az óvatoskodásnak, hanem a bátorságnak van itt az ideje" - fogalmazott a brit külügyminiszter. Hozzátette: a NATO "nyitott ajtók" politikája "szent és sérthetetlen", és ha Finnország és Svédország az orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell.

Kijelentette, hogy a NATO szerepét globálissá kell tenni. Ez nem más térségekben lévő országok felvételét jelenti, hanem azt, hogy a NATO-t alkalmassá kell tenni globális szinten felmerülő fenyegetések kezelésére - mondta a brit külügyminiszter. Liz Truss szerint mindez azonban erőforrásokat igényel, és ezért el kell érni, hogy a NATO-tagországok számára elvárásként megfogalmazott 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási arány ne a védelmi költségvetések plafonja, hanem a minimuma legyen. Truss alig burkolt utalást tett arra, hogy a Nyugat kész Kínával szemben is a határozottabb magatartásra.