Folytatódik a gáz-huzavona: nem egyértelmű, hogy a rubelfizetés ellentétes-e a szankciókkal

Nem dőlt még el az a kérdés Brüsszelben, hogy tényleg megsértené-e egy uniós ország, illetve gázkereskedő azokat a nyugati szankciókat, amelyek az orosz intézményekkel szemben állnak fent - írja a lap. A jogi szolgálat első szakvéleményében nem is a most meghozott szankciókra mutogatnak, hanem a krími megszállás után, 2014. júliusában a Tanácsban születettekre, amelyek megtiltják az Orosz Központi Bank (OKB) tartalékainak és pénzeszközeinek a kezelésével összefüggő minden ügyletet az európai cégeknek.

Ezt a szankciót most azért emlegeti fel a bizottsági értékelés, mert az orosz elnök március 31-i rendelete a kiutalt pénzösszeg devizáról rubelre váltását követeli meg a Gazprombanknál nyitott két bankszámla segítségével, és ez az átváltás a bizottsági értékelés szerint közvetve vagy közvetlenül érintheti a jegybank tartalékait és pénzeszközeit. Így a bizottsági értelmezés szerint ez a devizaművelet, amelynek alá akarják vetni a közel 150 érintett európai céget, a szankciós rendelet által tiltott tranzakciónak minősülne.

A március 31-i orosz dekrétum – amelyet az EU-Monitor birtokába jutott nem hivatalos dokumentum (ún. non paper) „homályosnak és kimunkálatlannak nevez – egyoldalúan változtat a szerződéses fizetési feltételeken, amennyiben mostantól a gázszállítások euróban vagy dollárban való ellentételezése helyett a külföldi devizák rubelre történő átváltása és egy második rubelszámlára való átutalása esetén ismerné el a teljesítést.

Az európai cégek többsége jelenleg a szerződésben rögzített pénznemben (euróban vagy dollárban) fizet az orosz gázért, a Bizottság szerint a pénzt az esetek többségében egy európai bankon keresztül utalva a Gazpromnak. Az orosz elnöki rendelet értelmében az uniós ügyfeleknek két speciális számlát kellene nyitniuk a Gazprombanknál, az egyiket devizában (ahová beérkezne a kifizetés), a másikat viszont rubelben. Az elsőre érkezne meg devizában a kifizetés, de „az Oroszországgal ellenséges” országok cégeinek felhatalmazást kellene adniuk a Gazprom bankjának a külföldi valuta moszkvai értéktőzsdén rubelbe történő átváltására. A tranzakciót követően a Gazprombank visszautalná immár rubelben az összeget az ügyfél második számlájára, ahonnan a Gazpromnak a saját bankjánál vezetett számlájára kerülne végül az összeg.

A Bizottság értékelése szerint kérdéses, hogy a Gazprombank melyik leánybankjait, illetve milyen más állami intézményeket vonnának be az átváltási ügyletbe, és ezek a leányok hol vannak bejegyezve? A jogi szolgálat feljegyzése rámutat, hogy az orosz rendelet egy olyan pótlólagos kötelezettséget ír elő a várásló számára, amelyre egyáltalán nincs ráhatása (miközben a második, rubelszámla is az ő tulajdona, az átváltás időpontja és feltételei nem az ő kezében, hanem orosz szereplők kezében vannak).

„Egy ilyen mechanizmus az átváltási kockázatokat a vásárlóra hárítja át, jóllehet a kockázat nem az ő, hanem a Gazprombank ellenőrzése alatt van. A rendelet ezért úgy tűnik, hogy aláássa a felek által megállapított szerződés gazdasági egyensúlyát” – szögezi le anyagában a jogi szolgálat.

A magyar álláspont szerint lehet rubelben fizetni

Április elején az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyenreagált Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentésére, hogy Magyarországnak nem okozna problémát, hogy rubelben fizessenek Oroszországnak a földgázért. Mint azt a magyar miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, ha az oroszok ezt fogják kérni, akkor Magyarország rubelben fog fizetni.

Ursula von der Leyen elmondta, ha Magyarország rubelben fizetne a gázért, azzal megszegné az oroszellenes szankciókat. Erre reagálva Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta: az csupán technikai kérdés, hogy a magyarok milyen pénznemben fizetnek, ez nem jelenti a szankciókra vonatkozó nemzetközi politika megkerülését. Hasonlóan nyilatkozott Szijjártó Péter külügyminiszter is.