Orosz-ukrán konfliktus: belátható időn belül vége lehet a háborúnak?

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint nagyon sok hamis információ terjed világszerte az Ukrajnában folyó orosz hadműveletekről – írja az MTI. Dmitrij Peszkov a Sky News brit hírtelevíziónak adott csütörtöki interjúban mindenekelőtt a Kijevhez közeli Bucsa település civil lakossága elleni atrocitásokról szóló beszámolókat nevezte álhíreknek, elismerte ugyanakkor, hogy az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett a háború kezdete óta.

Peszkov – aki az interjúban végig a hivatalos orosz szóhasználatban szereplő “különleges hadműveletnek” nevezte a háborút – kijelentette: lehetséges a fegyveres konfliktus belátható időn belüli befejezése.

Reméljük, hogy a következő napokban ez a hadművelet eléri a kitűzött célokat, vagy az orosz és az ukrán küldöttségek közötti tárgyalásokon sikerül véget vetni (a harci cselekményeknek)

– fogalmazott Peszkov, aki határozott igennel válaszolt arra kérdésre, hogy a háborút tárgyalásos úton le lehet-e zárni, hozzátéve: ez erőteljesen függ attól is, hogy az ukrán fél milyen mértékben hajlandó teljesíteni az orosz feltételeket.

Ukrajna katonai támogatást követel Magyarországtól

Magyarország nyújtson katonai támogatást Ukrajnának – írta csütörtökön kiadott közleményében Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő. Ha Magyarország igazán véget akar vetni a háborúnak, akkor a következőket kell tennie: hagyjon fel az Európai Unió egységének megroppantásával, támogassa az Oroszország elleni új szankciókat, és nyújtson katonai támogatást Ukrajnának ahelyett, hogy forrásokat bocsátana rendelkezésre az orosz katonai gépezet pénzelésére – jelentette ki a szóvivő.

Nyikolenko ezután azzal vádolta Magyarországot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt segíti az Ukrajna elleni háborúban, és álláspontjával “tönkreteszi az Európai Unió egységét.

A szóvivő Orbán Viktor kormányfő szerdai nemzetközi sajtótájékoztatójára reagált, amelyen a miniszterelnök egyebek között azt mondta, hogy Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik. Kijev ezt az ukrán “állammal szemben barátságtalan álláspontnak tekinti” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy “cinikusnak” tartják azt a magyar felvetést, hogy az oroszok és az ukránok Budapesten tarthatnának béketárgyalásokat.

Oroszország már nem tagja az ENSZ emberi jogi tanácsának

Megszavazták Oroszország felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsból az ENSZ közgyűlésén – írja több nemzetközi hírportálra hivatkozva a 24.hu. A 93 tagország igennel, 24 nemmel szavazott, 58-an tartózkodtak. A Közgyűlés határozattervezetében az áll, hogy „felfüggesztik az Emberi Jogi Tanácsban való tagsághoz való jogát annak a tagnak, aki az emberi jogok súlyos és szisztematikus megsértését követi el”.

A szavazáson az oroszbarátsággal vádolt Magyarország is igennel voksolt.

A szavazás előtt felszólalva Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete „szörnyűséges bűncselekményekkel” vádolta Oroszországot, felemlegetve a polgári lakosság ellen elkövetett bucsai gyilkosságokat. Gennagyij Kuzmin, Oroszország képviselője elítélte a közgyűlés döntését, és ehhez Észak-Korea és az orosz csatlósállam, Szíria is csatlakoztak.

A mostani a harmadik ENSZ-közgyűlési határozat, amelyet Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i megkezdése óta elfogadtak. A két korábbi, Oroszországot szintén elítélő határozatot 141, illetve 140 tagország támogatta a szavazáson.

Oroszország nem kér a Tanácsban betöltött tisztéségéből

Röviddel a kizárásának megszavazásáról érkező hírek után Oroszország  bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond tagságáról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában – ezt Gennagyij Kuzmin, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese jelentette be. Kuzmin illegálisnak és politikailag motiváltnak nevezte a szavazáson elfogadott döntést, amely szerinte “egy szuverén – független bel- és külpolitikát folytató – ENSZ-tagállam demonstratív megbüntetését szolgálja”.