Az energiaválság rárúgta az ajtót a cégekre (x)

Az Optimum Solar Home System ügyvezetője, Székely András úgy látja, hogy a hazai napelem-boom folytatása az idei évben a vállalati szektorban fog megvalósulni: a tartósnak ígérkező energiaválság, a februárban kirobbant orosz-ukrán háború mind-mind nehéz helyzetbe hozzák a gazdaságot és a magyar cégeket is, akik a megújuló energiára történő átállással jelentős mértékben segíthetnek saját magukon: esetükben ez jelentené a rezsicsökkentést. Interjú Székely Andrással.

Az energiaválság tartósnak ígérkezik, magával hozva egy sor negatívumot, és akkor még az ukrán-orosz háború is rontja a hazai vállalatok gazdasági kilátásait. Ebben a helyzetben miért törődne bárki is a vállalatok zölddé válásával?

Székely András: Ha a gazdasági szférát nézzük Magyarországon, akkor nem könnyű ma cégvezetőnek lenni, hiszen tényleg úgy néz ki, hogy soha ennyi sötét felhő nem volt felettünk egyszerre. Nem kell nagyon kutakodnunk, hogy vajon mi várhat ránk, mert sorra jelennek meg azok az elemző és vélemény cikkek, amelyek arról szólnak, hogy az egekbe szökő energiaköltségek, az inflációs adatok, a romló gazdasági várakozások, az egyes szektorokat még pluszban terhelő krónikus munkaerőhiány nemcsak rontják a cégek jövedelmezőségét, de új stratégiára is kényszeríti őket. Egy ilyen új stratégia lehet a vállalatok zölddé válása. És a sötét felhős példánál maradva: a napelem még felhős időben is képes áramot termelni!

Ennyire egyszerű lenne?

Sz. A.: Nem, ám a zölddé válás globális szinten abba a szakaszába érkezett, hogy már nem elég a marketing szintjén zöldnek lenni. Egyrészt azért, mert a klímaváltozás egyre erősebben kopogtat az ajtónkon: a háború árnyékéban megjelent legfrissebb IPCC-jelentésből semmi jó nem olvasható ki. Másrészt az önkéntes vállalások kora is kezd lejárni, hiszen az ESG térnyerésével a vállalatok előbb vagy utóbb, de kötelezve lesznek arra, hogy a fenntarthatóság elveinek működésük valamennyi paraméterében megfeleljenek. Ezek mind végső soron a pénzről is szólnak, mert közös érdek, hogy megérje zöldnek lenni.

Ám ha ezek az érvek esetleg valakit nem győztek meg, akkor az energiaárak kapcsán ma már igencsak egyértelmű az irány: Egy nagy energiafogyasztó korábbi éves áramszámlája mára háromszorosára emelkedett. Ez az a pont, amikor a zölddé válás üzleti érdek, a túlélést jelentheti, ha a fosszilis energiáról megújuló energiára, például napelemre vált. Éppen ezért van az, hogy a napelem már egyaltalán nem luxus, sőt, sokkal inkább egy stratégiai előny. A jelenlegi paraméterek mellett ráadásul a napelemes rendszerek megtérülési mutatói is javultak, mert ilyen energiaárak mellett az eddigi 7-10 év most már magas villanyfogyasztás esetén akár 3-4 év is lehet.

Lehet olyan napelem-boom a vállalatok körében, mint a lakosságnál?

Sz. A.: Azt gondolom, hogy a lakosság körében tapasztalható érdeklődés és a ténylegesen megvalósuló beépített kapacitás nagyságrendjére büszkének kell lennünk, mert pár év alatt óriás lépést tett az ország annak érdekében, hogy elérjük a klímapolitikai vállalásainkat. A tavalyi harmadik negyedéves adatok szerint a lakossági napelemes rendszerek (HMKE - háztartási méretű kiserőmű) beépített kapacitása meghaladta az 1000 MW-ot (!). Ez óriási szám, hiszen azt jelenti, hogy a családi házas napelemes rendszerek összteljesítménye kiadja Paks felét.

Ez a napelem-boom egyik évről a másikra mutatott nagy ugrást, ami mögött természetesen az állami támogatások vannak, hiszen más lenne a helyzet az Otthonfelújítási támogatás és a 100%-os támogatás nélkül. Ettől függetlenül a napelempiac önmagában is működik, hiszen a szolgáltatók olyan árakon tudnak szerződni, ami támogatások nélkül is életképessé teszi még ezen, a rezsicsökkentéssel mesterségesen szabályozott piacon is a napelemek önerős lakossági telepítését.

Most a vállalatokon van a sor: e szegmensnek is jót tenne egy külön rájuk szabott támogatási rendszer, ami most nagyon sok cég számára a mentövet jelentené, ugyanis a napelem révén az energiafelhasználása és termelése is zölddé válhatna, ami a volatilitás helyett kiszámíthatóságot, rövid távú kapkodások helyett hosszú távú megoldást, fájdalmas megszorítások helyett hozzáadott értéket jelentő beruházást hozna a vállalatok életébe. Jelentős különbség, ugyan akkor, hogy ők jelenleg is kénytelenek, magas, piaci áron villamos energiát vásárolni a működésükhöz. A mai magas energiaárak miatt, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy most épülő pályázati támogatás nélkül megvalósított napelemes rendszer gyorsabban megtérül, mint néhány évvel ezelőtt, az akkori energiaárak mellett 50 % támogatással épült volna.

Minden recesszió vagy gazdasági válságkor azok a vállalatok tudták megőrizni versenyképességüket vagy adott esetben még növekedni is tudtak, akik új stratégiát alkottak. A két évvel ezelőtti koronavírus-járvány kezdetekor és alatt ez az új stratégia a digitális transzformáció volt, amely visszafordíthatatlanná tette a vállalatok online jelenlétének szükségességét. A digitális transzformáció után most eljött az ideje az energetikai transzformációnak.

Sokakban felmerülhet a zöldfinanszírozás...

Sz. A.: Igen, ez kézenfekvő, sőt, kis túlzással állíthatjuk, hogy gyakorlatilag az ilyen jellegű beruházásokra lett kitalálva. A vállalati zöld hitel által megvalósuló napelem beruházás egyrészt igazolhatóan a fenntarthatóság célját támogatja, hiszen megújuló energiáról van szó. Ennek okán teljes mértékben megfelel az ESG-követelményeknek is. Mindemellett tény, hogy egy, a fenntarthatóságnak megfelelő vállalat jóval kedvezőbb munkáltatói márkát tud építeni, ami a toborzásnál sem utolsó szempont.

És még beszélhetünk arról a fontos körülményről is, hogy adott esetben a vállalat nemcsak zöldáram-fogyasztóvá válik, hanem termelővé is, tehát eladhatja a megtermelt többlet energiát, amivel pedig plusz bevételhez jut, vagy jóváírás révén további költségcsökkentő tényezőként hathat. A hazai bankok gyakorlatában már megjelent a zöldhitelezés, és ez a gyakorlat csak még inkább terjedni fog, beleértve más pénzügyi eszközöket is, tehát finanszírozás vonatkozásban a vállalatoknak egyre több lehetősége lesz megújuló energiára váltani.

A háború mennyire van hatással a globális ellátási láncra? Mit jelent ez a hazai napelem piacon?

Sz. A.: Erről is egyre több helyen lehet tájékozódni, hogy a covid után most a háború miatt csúsznak szállítások vagy kezdenek hiánycikkekké válni egyes termékek. A hazai napenergia szegmens ellátása jelenleg kielégítő, és el lehet mondani, hogy még vannak olyan készletek itthon, amiből ki lehet szolgálni a piacot. Ám a globális áremelések hatásai alól a hazai napelemes cégek sem tudják kivonni magukat. Ez az egyik tényező, ami miatt a vállalatoknak most érdemes lépni, ha napelemre akarnak váltani. A másik oka az energiaár, hogy minél előbb kiszámítható pályára tudják állítani az energiagazdálkodásukat. A harmadik, kevéssé hangoztatott ok pedig a hálózati csatlakozási díjak emelkedése, illetve a szűkössé váló hálózatcsatlakozási lehetőségek. Ezek mind-mind arra ösztönözhetik a vállalatokat, hogy minél előbb zölddé váljanak – mert megéri, sőt üzleti érdekük.

(x)