Brutális olaljárrobbanás a világpiacon: ezt vajon mi is megérezzük a kutakon?

Az Axios hírportál névtelen forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) egy "rövid és erőteljes" csapássorozatot dolgozott ki Irán ellen. Ennek célja a Teheránnal folytatott tárgyalásokon kialakult patthelyzet megtörése. A tervek között szerepel a kritikus infrastruktúra elleni támadás, valamint a Hormuzi-szoros egy részének elfoglalása a kereskedelmi hajózás újraindítása érdekében. Ez utóbbi lépés szárazföldi csapatok bevetésével is járhat.

A Brent nyersolaj ára az ázsiai kereskedési szakaszban hordónként 126,31 dollárig emelkedett. Ez a legmagasabb szint 2022, vagyis Oroszország ukrajnai inváziója óta. Az európai kereskedés kezdetére az árfolyam 122 dollár környékére korrigált. A legaktívabb, júliusi lejáratú határidős jegyzés mintegy 1,7 százalékos emelkedéssel 112 dollár körül állt.

A piaci hangulat már a hét eleje óta feszült, mivel a béketárgyalások elakadtak, a Hormuzi-szoros pedig gyakorlatilag zárva van a kereskedelmi forgalom elől. Az Egyesült Államok blokád alá vonta az iráni kikötőket mindaddig, amíg Teherán fenyegeti a szoroson áthaladó hajókat. Ezen a vízi úton normál esetben a világ energiaszállítmányainak mintegy ötöde halad át. Szerdán az olajár már 6 százalékot ugrott a washingtoni, "hosszan tartó" blokádról szóló hírek nyomán.

Az áremelkedés komoly makrogazdasági következményekkel jár. Az Egyesült Királyságban a benzin literenkénti átlagára 157 pennyre nőtt, ami 24 pennivel haladja meg a háború előtti szintet. A dízel eközben 46 pennivel drágult, így literenként közel 189 pennybe kerül. Naveen Das, a Kpler elemzője szerint a 125 dolláros olajár az a lélektani határ, amelynél a vállalatvezetők és a döntéshozók "igazán aggódni kezdenek". Ez az árszint ugyanis felpörgeti az inflációt, és a mindennapi élet szinte minden területére begyűrűzik.

Az ázsiai tőzsdék mínuszban zártak: a japán Nikkei index 1,1 százalékot, míg a dél-koreai Koszpi 1,4 százalékot esett. Európában a német DAX 0,6 százalékkal, a francia CAC 40 pedig 1,2 százalékkal nyitott lejjebb. A BBC értesülései szerint kedden amerikai energetikai vállalatvezetők egyeztettek Donald Trumppal arról, hogyan lehetne mérsékelni a háború hatásait a hazai fogyasztókra. Ez a találkozó tovább erősítette a piac aggodalmait egy esetlegesen elhúzódó energiaellátási zavar kapcsán.