Hiába a kecsegtető folyamatok, óriási csapdába sétálhat bele az új kormány, ha nem javít ezen a két területen

A Tisza Párt elsöprő áprilisi győzelmének hátterében egy egyértelmű tényező állt: a gazdaság rendkívül gyenge állapota. Bár a korábbi kormánypárt politikai retorikája érdemben nem változott, a választók mégis a kormányváltás mellett döntöttek. Ez az eredmény ismét igazolta azt a régi politikai igazságot, hogy a szavazatok sorsát végső soron az emberek saját anyagi helyzete, életszínvonala és jövőképe határozza meg.

A 2022 és 2026 közötti politikai ciklus gazdasági mérlege lesújtó. Négy év alatt a magyar GDP alig 1,5 százalékkal tudott bővülni, miközben a lakosságot 40 százalékos kumulált infláció sújtotta. Mindez nem csupán egy átmeneti visszaesés, hanem a korábbi gazdasági modell teljes kimerülése volt. A növekedés motorjai ugyanis egyszerre álltak le.

A foglalkoztatás bővülése elérte a határait, miközben a késlekedő uniós források és az állami elvonások miatt drasztikusan zuhant a beruházások volumene. Ezzel párhuzamosan a német ipar gyengélkedése a magyar exportot is magával rántotta. Emellett a kiemelten támogatott akkumulátor- és járműgyártás is alulteljesített, a globális sokkok pedig véget vetettek az olcsó hitelek korszakának.

Rövid távon azonban javulhatnak a kilátások. Idén már mérsékelt, 1,8 százalékos növekedés várható, amelyet elsősorban a lakossági fogyasztás hajt. Ha a globális feszültségek – különösen a közel-keleti konfliktusok – nem rontják tovább a helyzetet, 2027-re a gazdaság akár 2,6 százalékkal is bővülhet. Ezt a fellendülést több belső tényező is támogathatja.

- jegyzi meg a cikk.

A háztartások fogyasztását felpörgethetik az új kormány tervezett jóléti intézkedései, mint például az adórendszer átalakítása vagy a családi támogatások emelése. Szintén kulcsfontosságú a befagyasztott uniós pénzek sorsa. Az új, kétharmados parlamenti felhatalmazás felgyorsíthatja a milliárdos nagyságrendű támogatások és hitelek lehívását, ami újraindíthatja a leállított állami és vállalati beruházásokat. Ezzel párhuzamosan a német gazdaság remélt kilábalása, valamint a korábbi hazai ipari beruházások termőre fordulása az exportot is fellendítheti.

Bár a következő években akár 3 százalék feletti gazdasági növekedés is elképzelhető, fontos látni, hogy ez nagyrészt ciklikus hatásoknak köszönhető. Ez a fellendülés önmagában még nem oldja meg a magyar gazdaság mélyebb, strukturális problémáit. A tartós felzárkózáshoz már nem száz új gyárra vagy újabb állami hitelprogramokra van szükség. Sokkal inkább egy stabil, kiszámítható és átlátható intézményi környezet kialakítása a cél, amely az organikus fejlődést támogatja.

- hangsúlyozza az elemzés.

A jövőbeli növekedés alapját a magasabb hozzáadott értékű termelésnek, az innovációnak és a digitalizációnak kell adnia. Ehhez azonban elengedhetetlen a piacképes tudást biztosító oktatási rendszer kialakítása és az egészségügy hatékonyságának növelése.

Ugyanilyen fontos a jogbiztonság megerősítése és a korrupció visszaszorítása is. A korábbi extenzív növekedési modell végleg kifulladt. A következő évek legnagyobb kihívása az lesz, hogy sikerül-e a magyar gazdaságot egy új, valóban fenntartható növekedési pályára állítani.