Vészjósló bejelentést tett az MNB: további szigorítások várhatóak

A Monetáris Tanács márciusban 100 bázisponttal emelte az alapkamatot. Ez megfelel a kevésbé óvatos elemzői várakozásoknak, így várhatóan az irányadó egyhetes betéti ráta is a várt ütemben emelkedik majd. Ezzel és az inflációval kapcsolatban a jegybank kedden délután háromkor tartott sajtótájékoztatót.

Az alapkamat fokozatosan fog felzárkózni az irányadó kamathoz, de azt a következő időszak fogja meghatározni, hogy ez mikor és milyen kondíciók mellett történhet meg. A biztos, hogy a két kamat össze fog érni, ennél többet csak nagy kockázattal lehetne mondani - válaszolta elemzői kérdésre Virág Barnabás, hozzátéve, hogy a jegybank kockázati forgatókönyvei alapján az inflációban egyértelműen felfelé mutató kockázatok vannak, míg a gazdasági növekedésben kissé lefelé mutatnak ezek a kockázatok.

Az inflációban 2021 eleje óta egyre erősebb költségsokkok jelentkeznek világszerte, ezek nagyságban és időben is fokozatosan rakódnak egymásra - emeli ki a jegybank alelnöke. A gyengébb gazdasági növekedés és a kormányzati intézkedések tompítják az inflációs nyomást, de nagyon erős kínálati sokkok jelentkeznek, melyek folyamatosan felfelé tolják az áremelkedési ütemet.

A következő hónapokban az infláció várhatóan emelkedik még, számításaink szerint a márciusi adat ismét magasabb lesz, 8,5-9% között látszik jelenleg. Ez a folyamat még jellemző marad, az év második felében következhet be a fordulat

- emelte ki Virág, aki elmondta azt is, hogy a növekedés szerkezete az idén a lakossági fogyasztás felé tolódhat el, de alacsonyabb dinamika mellett.

A háborús konfliktus hatása a GDP szinte minden elemében érezhető lesz, minden tekintetben lassulhat a bővülés. Ugyanakkor ha ez a helyzet oldódik, akkor a magyar gazdaság ismét egy gyors helyreállásra lehet képes, az idén elveszett növekedési lendületünk egy részét 2023-ban várhatóan visszanyerjük

- emelte ki az alelnök. A tájékoztatón az orosz-ukrán háború kitörésének hatásáról is szó volt. Egy lineáris világból átléptünk egy nem lineáris világba az élet nagyon sok területén foglalja össze az orosz-ukrán háború kitörésének hatását az MNB alelnöke. Mint kiemelte, nagyon rövid idő alatt jelentős áremelkedés ment végbe, ezek a negatív kínálati sokkok fognak dominálni a következő időszakban a világban mindenütt, kimondottan Európában.

A pénzpiacokon annál nagyobbak voltak a mozgások, minél közelebb van egy ország a háborúhoz, ez alól a magyar piac sem volt kivétel, sőt. Nagyon gyors pozícionáltsági változás következett be, nagyságrendileg 700 milliárd forintnyi short pozíció épült fel a forint piacán, ami rövidtávon az árfolyam nagyon gyors leértékelődését hozta, majd ez fordult meg az utóbbi egy hétben.

Az infláció nem magyar specifikus

Az infláció emelkedése nemzetközi tendencia, a magyar áremelkedés nem kiemelkedő Európában. Az év első hónapjaiban komoly átárazásokat láttunk, a januári tendencia folytatódott februárban is, nagyságrendileg háromszor akkorák voltak az átárazások, mint az elmúlt tíz év átlagában.

A gazdaság széles rétegét érintő költséghatások nagyon gyorsan eljutnak a fogyasztói árakba

- emelte ki az alelnök. A GDP-növekedés hátteréről is beszélt, elmondta, hogy a tavalyi erőteljes növekedés áthúzódó hatása nagyságrendileg 2,5 százalékpont volt a gazdasági növekedésben.

Vagyis ha stagnál a GDP, akkor is 2,5%-os lehet a gazdasági növekedés. A háború kitöréséig a magyar gazdaság még élénkülő pályán is mozgott, abszolút benne volt 6%-os növekedési ütem 2022-re

- ismertetette a részleteket Virág Barnabás. Vagyis a magyar gazdaság növekedési alapjai erősek voltak. Kiemelte, hogy március elejétől a jegybank továbbra is használja a korábbi devizaswap-eszközét, a következő tenderünk holnap lesz. Ennek célja, hogy a jegybank által végrehajtott szigorítás minden területen megjelenjen.

Hosszabb ideig maradhatnak a magas kamatok

Azt látjuk, hogy rövidtávon a háború és a szankciók határozzák meg az infláció és a GDP alakulását, középtávon egyértelmáen az infláció jelent nagyobb kockázatot. Ezt kell a középtávú döntések fókuszába helyezni. Ehhez egy következetes, szigorító, antiinflációs politikára lesz szükség, a kamatemelési ciklus folytatása nagyobb lépésekkel szükséges. A jegybank várakozása továbbra is az, hogy az alapkamat a következő hónapokban fokozatosan felzárkózik az irányadó eszközhöz.

A szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt annak érdekében, hogy az árstabilitást tudjuk biztosítani

- mondta Virág, aki arról is beszélt, hogy erős kínálati sokkok jönnek. Mint mindenhol a világon, nálunk is az orosz-ukrán háború és a szankciós politikák határozzák meg a makrogazdasági helyzetet. A kockázatok emiatt a szokásosnál is nagyobbak,a következő negyedévekben erőteljes negatív kínálati sokkok határozzák meg az inflációt és a GDP-t, emelte ki Virág Barnabás.

A növekedés az idén 2,5-4,5% lehet, míg az infláció 7,5-9,8%-os sávban lehet a jegybank szerint. A fogyasztói árindex 2023 második felében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első felében érheti el a 3%-os célt

- emeli ki az alelnök.