Stoltenberg: a NATO nem akar háborút Oroszországgal

Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarább vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből.

A tanácskozáson személyesen részt vevő Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: "Oroszország Ukrajnával szembeni, provokálatlan, előre megfontolt agresszióját követően a NATO gyorsan, egységesen és határozottan fogott össze", és azonnal elindította a gyorsreagálású erőit a szövetség keleti részeibe. Blinken hozzátette:

ahogy a főtitkár is mondta, a mi szövetségünk egy védekező erő, nem törekszünk konfliktusra. De ha mégis arra kerül sor, készen állunk rá, és meg fogjuk védeni a NATO-hoz tartozó tagállamok összes területét.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője pénteki Twitter-üzenetében arra hívta a fel a figyelmet, hogy katasztrofális következményei lehetnek annak, hogy Oroszország atomerőműveket támad meg. "A zaporizzsjai erőművet ért tüzérségi támadás és az ebből eredő tűz egész Európát veszélyeztetheti" - hangsúlyozta. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-nak meg kellene-e állítania az orosz energiaáramlást, Borrell a NATO-ülésre érkezve kijelentette: "mindent meg kell fontolunk, továbbra is napirenden van minden".

Az orosz hadsereg pénteken átvette az ellenőrzést a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű felett. Korábban az atomerőmű sajtószolgálata azt közölte, hogy az erőmű területén tűz ütött ki, és a háttérsugárzás változatlan. Később az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata azt közölte, hogy az erőmű ötszintes oktatási és kiképzőközpontjának felső három szintje égett, a tüzet eloltották.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Szijjártó Péter: a NATO nem résztvevője a háborúnak

Megnyugtató hír, hogy a NATO-külügyminiszterek pénteki tanácskozásán nem született semmilyen olyan döntés, melynek nyomán közvetlen NATO-Oroszország konfliktus jöhetne létre; a résztvevők kimondták: a NATO nem résztvevője a háborúnak - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek soron kívüli ülését követően pénteken.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a tagországok szakminiszterei kimondták, mindent meg kell tenni, hogy a NATO ne is legyen részese a háborúnak, ezért a NATO mint szövetség nem szállít fegyvereket ebbe a háborúba. Kimondták továbbá: mindent meg kell tenni azért, hogy a háború ne terjedjen Ukrajnán túlra, hogy folyamatosan csökkenjen az eszkaláció esélye és a kommunikációs csatornákat Oroszországgal fenn kel tartani annak érdekében, hogy elejét lehessen venni bármilyen félreértésnek vagy visszafordíthatatlanul tragikus hatású döntésnek - közölte. 

Mi magyarok mindenkinél erősebben békét akarunk és azt, hogy ez a háború minél előbb véget érjen. A legfontosabb feladat most az, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar emberek biztonságát

 - fogalmazott. Kiemelte: Magyarország területének védelmével a NATO délkeleti szárnyának a védelmét is ellátja. A magyar honvédség meg tudja védeni Magyarországot, további erőkre nincs szüksége - tette hozzá. Szijjártó Péter kijelentette: a háborús helyzet Ukrajnában egyre súlyosabb és az ebből fakadó biztonsági kockázatok is megnövekedtek. Ilyen helyzetben megfontoltságra, felelősségre, józan észre, stratégiai nyugalomra van szükség és szavai szerint az sem baj, ha a döntéshozók tapasztalattal rendelkeznek a válságkezelés terén. A felelőtlen nyilatkozatok nagyon veszélyesek tudnak lenni, ezért azokat el kell kerülni - figyelmeztetett.

Nekünk, magyaroknak mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük, hogy belekeveredjünk, vagy bárkik belekeverjenek bennünket ebbe a háborúba. Ezért sem katonát, sem fegyvert nem küldünk a háborúba és nem engedjük át a területünkön a halált okozó fegyvereket sem Ukrajna irányába. Mindez veszélyvbe sodorná Magyarországot, a magyar emberek életét

 - fogalmazott. Most az a legfontosabb, hogy továbbra se szülessen olyan döntés vagy nyilatkozat, amely a NATO és Oroszország közötti konfliktushoz vezethetne - húzta alá. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte továbbá: Magyarország energiaellátása rendben zajlik, a földgáz- és kőolajszállítások a vonatkozó szerződések szerint történnek. Szerbia felől a gázvezeték kihasználtsága folyamatosan emelkedik, a megszokottak szerint érkezik gáz Ausztria felől is, valamint zavartalan a Magyarországon keresztüli földgáztranzit is - tette hozzá. Szijjártó Péter beszámolt továbbá arról, hogy a harmadik evakuációs csoport tagjai már Ungváron vannak, valamint zajlik az ideiglenes nagykövetség előkészítése Lvivben.

A határhelyzetet illetően elmondta, a forgalom kezelhető az Ukrajna és Magyarország közötti átkelőkön, valamint az unión kívüli országok állampolgárainak hazatérése a magyarországi repülőterekről zavartalanul történik.