Ilyen kutatás nem volt még Magyarországon: már véget is ért a készpénz teljhatalma?

A megváltozott fogyasztói szokások miatt a digitális fizetési lehetőségek - mint a bankkártyás, vagy az okostelefonos fizetés, vagy például a QR-kódos fizetés - egyre szélesebb körben válnak elfogadottá. Ráadásul a fejlődésnek köszönhetően biztonságos alternatívát jelentenek a készpénzes fizetéssel szemben, ami viszont még mindig túl nagy szerepet játszik a gazdaságban.

Az iparági szereplők, például a bankok, a fizetéstechnológiai cégek és a szabályozók, mint például a jegybankok igyekeznek változtatni ezen. Ehhez azonban széleskörű rálátásra van szükségük az adott piac fejlettségére, valamint a fogyasztói elvárásokra, és fogyasztói viselkedésre. Ehhez dolgozta ki a Mastercard a Digitális Fizetési Indexet (DFI), amely a jövőben referenciaként szolgálhat a fejlesztési irányelvek és a szabályok kidolgozásához. 

Magyarországon eddig nem volt olyan átfogó kutatás, amely évről-évre mind a három szempont figyelembevételével teljes képet mutatott volna mindezekről. A legfrissebb, idén májusban publikált DFI a 2020-as statisztikát mutatja be. Tavaly a Digitális Fizetési Index a 100-as skálán 51 pontot ért el. Ezt az eredményt az egyes pillérek egyedi pontszámaiból számították ki: 64 az infrastruktúra, 51 a tudás és 38 a használat esetében. 

A kutatás szerint Magyarországon nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a felvilágosításra a digitális fizetési módok előnyeit illetően, hiszen a sokan még mindig nem tudnak elszakadni a készpénzes fizetéstől. A pandémia, az infrastrukturális felkészültség és az innovációk iránti növekvő nyitottság viszont nagyon kedveznek az átállásnak.

A DFI a magyarországi fogyasztók fizetésinek digitalizációját három fő szempont alapján méri:  

Tudás

A Tudás alindex alapján a digitális fizetésekkel kapcsolatos hozzáállás és a digitális fizetések használatához szükséges készségek még növekedésre várnak. A fogyasztókban megvan az igény, hogy jobban megismerjék az elérhető digitális fizetési módokat. Azonban a lakosság tudatosságának növelésére és a készpénzmentes fizetés előnyeivel kapcsolatos oktatására is szükség van a digitális fizetések használatának növeléséhez.

• majdnem minden fizetési mód esetében a fogyasztók több mint 80%-a állította, hogy már hallott róla;
• 90% hallott a biztonsági intézkedések és a hitelesítési módok említett példáiról;
• 70% azok aránya, akik jól ismerik a leggyakoribbakat (SMS a tranzakciókról, PIN-kód, vásárlási limitek stb.)

Használat

Az index jelzi a digitális fizetések aktuális pozícióját a készpénzzel szemben, ahol van még tér használatbeli növekedésre. A lakosság tudatosságának növelésére és a készpénzmentes fizetés előnyeivel kapcsolatos oktatására van szükség ahhoz, ami a digitális fizetések használatának növeléséhez szükséges. Ennek eredményeképpen a Használat alindex kapta a legalacsonyabb pontszámot, ami összhangban van a másik két pillér eredményeivel. A készpénzmentes alternatívák iránti nagyobb kereslet és elérhetővé váló kényelmes és biztonságos fizetési megoldások pedig tovább csökkenthetik a jövőben a készpénz szerepét.

• 71% kapja rendszeresen számlára a jövedelmét;
• 2020 végére a felvett készpénz mennyisége majdnem megegyezett a kereskedőknél kártyával elköltött mennyiséggel;
• az emberek negyede legalább egy mobiltárcát kipróbált tavaly év végéig.

Infrastruktúra

Összefüggésében az eredmény azt mutatja, hogy a digitális fizetések erős alapon nyugszanak, amely a lakosság és a kereskedők digitalizációjával, illetve az új fizetési technológiák piacra lépésének köszönhetően szélesebb körben is elérhetővé válhatnak.

• a lakosság 90%-a rendelkezik bankszámlával;
• egy háztartásban átlagosan 1,3 bankkártya található;
• a  mobilfizetés-megoldásokat 14% használja jelenleg a várható növekedés mellett.

A fizetési módokkal kapcsolatos tudás szorosan összefügg a használatukkal

Érdemes külön is megvizsgálni a Tudás indexet, hiszen alapvetően arra világít rá, hogy a felhasználók milyen ismeretekkel és tudással rendelkeznek a fizetési környezetről.

A fizikai és online kártyás fizetéseken és a számlaközi átutaláson túl az innovatívabb fizetési módokkal, például a másodlagos számlaazonosítókon alapuló azonnali átutalással, a QR-kódos fizetéssel és a mobiltárcás online fizetéssel kapcsolatos biztos tudás szintje jóval alacsonyabb. A márkák közül a mobiltárca-szolgáltatók a leginkább ismertek, míg a felhasználók kevesebb mint fele ismerte az egyéb említett fintech szolgáltatókat.

A mutatók közül a biztonsági intézkedésekkel és a hitelesítési módokkal kapcsolatos általános
tájékozottság szerezte a legmagasabb pontszámot: átlagosan a megkérdezettek 90%-a hallott róluk, és több mint 70%-uk állította, hogy jól ismeri a leggyakoribb típusokat (például SMS a tranzakciókról, PIN-kód, vásárlási limit stb.). A felhasználók ugyanakkor kevésbé biztos tudással rendelkeznek a fejlettebb vagy kevésbé gyakori biztonsági funkciókról (például felelősségkizárás és visszaterhelés, kártyazárolás vagy a külföldi használat korlátozása, biometrikus hitelesítés).  

Ami a kényelem és biztonság szempontjából való megítélést illeti, szinte mindegyik fizetési mód esetén szoros összefüggés van: minél kényelmesebbnek tartják a felhasználók a fizetési módot, annál biztonságosabbnak érzik.

A legbiztonságosabbnak a készpénz bizonyult, és ez a második legkényelmesebb fizetési mód még a legnagyobb digitális hozzáértéssel rendelkező szegmens körében is, míg úgy tűnik, hogy minél innovatívabbak a fizetési módok, annál kevésbé bíznak bennük a fogyasztók. A mobiltárcával való fizetéssel kapcsolatban például sokkal rosszabbak a vélemények mindkét szempontból, mint a kártyás fizetés esetén. Ez arra is utal, hogy a fizikai jelenlét nagy szerepet játszik a biztonság megítélésében.

A kényelem- és biztonságérzet alacsony foka mellett az innováció iránti nyitottság általános hiánya
egy másik tényező, amely hátráltatja az átlagos felhasználók új fizetési módok kipróbálására való hajlandóságát. Csak a fogyasztók 39%-a állítja, hogy érdeklik a fizetési megoldásokkal kapcsolatos új
információk, és csak negyedük igyekszik megismerni őket.

A fizetési módokkal kapcsolatos tudás szorosan összefügg a használatukkal: minél jobban ismernek a fogyasztók egy adott megoldást, annál magabiztosabban és gyakrabban használják, míg a valódi ismeret a fizetési módok gyakorlati kipróbálása után alakul ki.

A jövőben, ahogy a viszonylag új fizetési megoldások (például a QR-kódos fizetések, részletfizetések stb.) jelenléte erősödik a piacon, várhatóan nőni fog a velük kapcsolatos tudás is.

Következtetések és feladatok

A kutatás fontos következtetése, hogy a jövőben, ahogy a viszonylag új fizetési megoldások (például a QR-kódos fizetések, részletfizetések stb.) jelenléte erősödik, várhatóan nőni fog a felhasználók velük kapcsolatos tudása is. Most különösen alkalmas az idő a digitális eszközök iránti általános nyitottság, vagyis az új csatornák és innovatív megoldások a koronavírus által felgyorsult bevezetésével járó lehetőségek kihasználására.

Habár a készpénz továbbra is meghatározó tényező a magyarországi pénzforgalmi piacon, a szerepe valószínűleg csökkenni fog a készpénzmentes alternatívák iránti nagyobb kereslet, illetve a kényelmes és biztonságos, a fogyasztók számára elérhetővé váló fizetési megoldások nagyobb kínálata miatt.

A Mastercard a pozitív változások mellett az innovatív fizetésekkel kapcsolatos jövőbeni feladatokra is felhívta a figyelmet.

Azok, akik már kipróbálták ezeket a digitális fizetési megoldásokat, szívesen használják őket a mindennapi fizetéseik során, de hosszú út vezet az első mobilos vagy okosórás fizetésig. A mobiltárcával és mobilfizetésekkel kapcsolatos témakörök esetén ugyanis sokkal kisebb a használatukkal kapcsolatos gyakorlati ismeret: például csak a válaszadók fele tudta, hogy a mobiltárcák internetes és bolti vásárlásokhoz is használhatók.

Fontos lenne, hogy a piaci szereplők megfelelően tájékoztassák az ügyfeleiket a mobilfizetésben rejlő előnyökről és arról a magas szintű biztonságról, ami ezeket a fizetéseket védi például a készpénzes vásárlásokkal szemben.