Bizonytalanság a 200 ezer forintos minimálbér körül: messze még a megállapodás?

A kormány támogatja a szakszervezeteket, hogy jövőre egységesen emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. A javaslat azonban heves vitát váltott ki a felek között - Árulta el a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Ennek oka, hogy a kormány a helyi iparűzési adó elengedésével kompenzálná a munkaadókat. A koronavírus-járvány miatt tavaly a kormány csak az iparűzési adó felét engedte beszedni az önkormányzatoknak, egyes források szerint a felezős gyakorlat újbóli alkalmazását vetették fel a legutóbbi bértárgyalások során is.

Ez a kabinet számításai szerint mintegy 150 milliárd forintot hagyna a cégeknél, a szociális hozzájárulási adó (szocho) múlt héten bejelentett 4 százalékos csökkentése mellett, amely 500 milliárdot hagyott a vállalkozásoknál. Palkovics Imre azt is jelezte, hogy a szocho 2,5 százalékos csökkentése már eleve be van tervezve a jövő évi költségvetésbe, amely csak júliustól lépne életbe, ezt azonban előrehozták januárra, és ehhez jön hozzá további 1,5 százalékos mérséklés.

A helyi iparűzési adó viszont az önkormányzatok egyik legfontosabb bevétele, így a tavalyi kiesés több város vezetését is igen komoly bajba sodorta.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke szerint egy 5 százalékos szocho-csökkentéssel már nagyon közel lennének a megállapodáshoz. Ugyanakkor az Áfeosz-Coop elnöke nem zárkózott el teljes mértékben a kormány javaslatától, jelezve, hogy erről még egységes álláspontja sincsen a munkáltatói oldalnak. Jövő héten újabb egyeztetést tartanak a felek, ahol tovább közelíthetnek az álláspontok.

A bértárgyaláson egyébként konkrét számok is elhangoztak, e szerint a kormány támogatja, hogy a minimálbér bruttó 200 ezer, a szakmunkás minimálbér pedig bruttó 260 ezer forintra emelkedjen. Ez mindkét esetben csaknem 20 százalékos növekedést jelentene.