Itt az elemzők jóslata: a vártnál tartósabb lehet a drágulás

Mint arról a mai nap folyamán beszámoltunk, folytatódott a kamatemelés, de a korábbi 30 bázispontos emelésekkel szemben, csak 15 bázispontos szigorításról döntött a jegybank. Vajon hogyan értékelik az elemzők az MNB mai lépését.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ma 1,8%-ra emelte a jegybanki alapkamat mértékét. Ez ismét 15 bázispontos emelést jelent az előző hónapihoz képest. A testület a kamatfolyosó két szélét is 15 bázisponttal emelte.Ezzel az overnight jegybanki betét kamata 0,85 százalékra, az overnight fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamata 2,75 százalékra emelkedett. A korábban meghirdetett menetrend szerint így év végére 2,1 százalékon állhat majd a hazai alapkamat. A bejelentést követően azonnal gyengülni kezdett a forint, vélhetően a piac a nagyobb, 30 bázispontos emelések visszatérésével számolt. De nézzük, hogyan  az MNB mai lépését a szakértők.

Equilor

Tovább szűkítik a forintlikviditást. A megjelent közleményben a döntéshozók jelezték, hogy erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok elsősorban a nyersanyag- és energiaárak emelkedése miatt. E hatások egy része a korábban vártnál tartósabban velünk maradhat. Gyorsítani fogják a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszköz kivezetését, mely enyhén forinterősítő hatású lehet, de az üzenet nem túl erős.

Emellett a következő hónapokban további lépéseket készít elő a swappiac stabilitásának és a monetáris transzmisszió hatékonyságának megőrzése érdekében. Az állampapír-vásárlási programon ezúttal nem módosítottak, viszont némileg módosult a közlemény utolsó bekezdése.

A Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás elérése és fenntartása mellett. A döntéshozók megítélése szerint az inflációs kilátásokat továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik, amelyek a korábban vártnál tartósabbak lehetnek. Emiatt a Tanács a kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását tartja szükségesnek. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

- írja elemzésében Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője.

Továbbra is erőteljes az inflációs nyomás. Szeptemberben közel 9 éves csúcsra, 5,5 százalékra emelkedett az éves bázison számított infláció Magyarországon. Szinte minden változékony árú főcsoportban jelentős emelkedés volt tapasztalható, a legnagyobb emelkedést a járműüzemanyagok mutatták 21 százalékkal, a dohányáruk pedig közel 18 százalékkal drágultak.

A tartós folyamatokat megragadó maginflációs mutató 4 százalékos volt. A jegybank nincs túl könnyű helyzetben, hiszen az infláció nagyobb része kínálati oldali, jelenleg csak a másodkörös hatások kivédése, illetve az importált infláció fékezése áll módjában a döntéshozóknak a monetáris szigorítással, illetve az inflációs várakozások tartós feljebb tolódását próbálják megakadályozni - jegyzi meg a szakértő.

Kritikus szinteken az euró-forint árfolyama. A tegnapi kereskedésben egy hosszabb távú háromszög alakzat felső szára felett zárt a jegyzés, mely továbbra is meghatározó lehet. Amennyiben sikerül visszasüllyedni a 360,50-es szint alá, korrekciós hullám indulhat a 355-356-os szintek irányába. Ellenkező esetben azonban elsőként a 362,50-es, majd a 364,25-ös szinteket célozhatja meg. A közlemény megjelenését követő reakciók alapján az utóbbi forgatókönyvre számíthatunk egyelőre.

Erste Bank

A mostani döntés megegyezik az elemzői várakozásával, mely szerint a szeptemberi közléssel összhangban folytatódik a szigorítás. Ugyanakkor a forint azonnali reakcióként gyengült a kamatdöntés után, a piac többre számított - véli  Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője

A kamatdöntést követő közlemény a monetáris szigor fennmaradását ígérte. Az MNB véleménye szerint az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak.

A nyersanyag- és az energiaárak, valamint a nemzetközi szállítmányozás költségeinek emelkedése változatlanul magasabb, és a korábban vártnál tartósabb külső inflációs környezet irányába hat. Az átmenetileg fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva szintén felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek.

Az MNB az állampapír-vásárlási programot a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig használja. A Monetáris Tanács legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás elérése és fenntartása mellett. A döntéshozók megítélése szerint az inflációs kilátásokat továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik, amelyek a korábban vártnál tartósabbak lehetnek. Emiatt a Tanács a kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását tartja szükségesnek. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Virág Barnabás jegybanki alelnök a kamatdöntést követően, egy szakmai fórumon előadott közlése alapján az MNB várakozása szerint elnyúló inflációs periódus következik, ezért a korábban vártnál hosszabb szigorítási periódusra számíthatunk. A kamatemelések előreláthatólag 2022-ben is folytatódnak. Ennek fényében a jövő évi kamat előrejelzésünket revízió alá vonjuk. Míg az idei év végén változatlanul 2,1%-os jegybanki alapkamatra számítunk zárja gondolatait Nagy

Takarékbank

A forint kisebb gyengüléssel reagált, mivel az inflációs kockázatok érdemi erősödése akár nagyobb kamatemelést is indokolhatott volna - véli Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője. A legutóbbi kamatdöntés óta ugyanis meredeken elszálltak a földgáz-, áram-, és olajárak, ami jelentős, és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is - folytatta.

Noha az infláció a jövő év elején bázishatások miatt gyorsan mérséklődhet, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban.

Eközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja-visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része mintegy 1200 milliárd forinttal növeli a háztartások jövedelmét, ami érdemi lökést adhat a fogyasztásnak, a gazdasági növekedésnek, ugyanakkor az inflációnak is - értékelt Suppan.

Suppan szerint az infláció ősszel tovább emelkedhet, megközelítve a 7 százalékot, azonban a dohánytermékek jövedéki adóemelése jövő év áprilisáig kiesik a bázisból, ami 1,2 százalékponttal csökkentheti az inflációt

Előrejelzése szerint a jövő év tavaszán véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra. "Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt azonban kissé emeljük a kamatemelési várakozásunkat, ennek megfelelően a jövő év első negyedévében 2,40%-ig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat" - zárja elemzését a szakértő.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője a Takarékbank szakértőjéhez hasonlóan úgy érvel, hogy bár az inflációs folyamatok, illetve a világszerte növekvő energiaárak miatt elképzelhető lett volna nagyobb emelés is, a jegybank kitartott az eredetileg beharangozott havi 15 bázispontos ütem mellett.

A közlemény, illetve a kommunikáció alapján a kamatemelési ciklus novemberben is folytatódhat, mértéke ismét 15 bázispont lehet. A kamatemelési ciklus vége egyelőre nem látszik, azt a jegybank addig folytatja, ameddig az az inflációs cél eléréséhez szükséges