12 °C Budapest
Old Hungarian lakh pengo money close up diagonal orientation

Ide tedd a pénzed 2021-ben, ha nem akarod elbukni minden megtakarításod

2021. április 26. 05:52

Nem ez az első eset, amikor a világot megrázó események válságot eredményeznek, amelyek munkanélküliségi hullámot és magas inflációt generálnak. Némely esetben a válságot hiperinfláció is követi, vagyis olyan nagy mértékű infláció, melynek hatására a pénz gyakorlatilag elveszíti az értékét, így teljes életutak alatt felhalmozott vagyonok, megtakarítások válhatnak semmivé. Az ilyen esetek igen ritkák, azonban még nem tudhatjuk, pontosan mit tartogat még a pandémia okozta válság a járvány lecsengését követően. A Pénzcentrum ezért most befektetési szakértőket kérdezett arról, tartanunk kell-e a hiperinflációtól, és ha biztosra akarunk menni, milyen befektetéssel óvhatjuk meg a megtakarításunkat az elértéktelenedéstől.

A hiperinfláció már a válságba került Római Birodalomban is felütötte a fejét, ahogy később sok más államban is a történelem során. Az első világháborút követően számos ország szenvedte el a pénz elértéktelenedését, köztük a leginkább Németország, ahol 3,25 millió (!) százalékos volt a havi pénzromlás mértéke. Magyarország még ezt a hihetetlen mértékű inflációt is képest volt túlszárnyalni 1945-ben a második világháborút követően - még most is vannak, akik emlékeznek rá, hogy az utcán söpörték a bilpengőt, annyira értéktelen volt. A havi drágulás 41,9 billiárd százalékos volt, vagyis 15 óránként megduplázódtak az árak. A délszláv háború alatt pedig Jugoszláviában is 5 billiárdos hiperinfláció következett be 1994 végén.

A 20. és 21. században is akadnak további példák a pénz értékének nagyfokú csökkenésére, melyeket valamilyen válság váltott ki. Az egész világot megrázó koronavírus-járvány is - akárcsak egy háború - válságot okozott a gazdaságban, és már most tapasztalható a szokásosnál nagyobb mértékű infláció, nagyfokú a munkanélküliek aránya, az országok készpénzt bocsátanak ki a segélyek, támogatások fedezésére. Joggal merülhet fel így a kérdés, hogy amikor a járványt a világ legyőzi - vagy legalábbis megfékezi -, hogyan fogunk kilábalni a gazdasági válságból, meddig emelkedhetnek az árak.

Egyesek már hiperinflációt rebesgetnek, azonban senki se essen pánikba! Nincs rosszabb gazdasági válságok idején, mint a tömegek hisztérikus, kiszámíthatatlan pénzügyi döntései. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy bármiféle hiperinflációnak igen-igen csekély az esélye a járványt követően. Viszont ha valaki teljesen biztosra akar menni, hogy a pénze nem értéktelenedik el, van néhány tippjük rá, mibe érdemes fektetni.

Nem lesz hiperinfláció, de ha mégis, akkor

Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő portfolió menedzsere elmondta lapunk kérdésére, hogy inflációt várnak, hiperinflációval viszont nem számolnak. A szakértő véleménye szerint hiperinfláció a történelmi tapasztalatok alapján jellemzően háborúk után alakult ki, ezért most erre nem kell számítani. Az inflációra viszont lehet, és kell is számítani.

Kardos Zsolt szerint már a mostani inflációs adatokból is az látszik, hogy további emelkedés várható: Magyarországon is az MNB eddig mindig 3-assal kezdte az évi inflációs előrejelzését, viszont a legutolsó, márciusi gyűlésükön már 4, vagy annál magasabb százalékos inflációt jósoltak.

"Bármi, csak készpénz ne legyen - válaszolta az Aegon szakértője arra a kérdésre, hogy miben érdemes tartani a megtakarítást, vagyont hiperinfláció esetén. - Lehet ingatlan, egy aranytömb, egy zsák búza, bármilyen reál eszköz, csak készpénz nem." Azt is hozzátette, hogy hiperinfláció esetén a részvény sem a legjobb befektetés, mivel a részvény ára a cég árától, teljesítményétől egy idő után irrelevánssá válik.

Amit az ember ráejt a lábára és fáj, azt vegyük meg, mert ha más nem, az értékálló

- magyarázta a szakártő szemléltetésként, mivelhogy egy olyan rendkívüli helyzetben, amit a hiperinfláció teremthetne, nemcsak egy aranytömb, vagy egy zsák búza, hanem egy ásó vagy egy kapa is jobb befektetés, mint a készpénz.

Jobbágy Sándor a Concorde Értékpapír Zrt. szenior makrogazdasági elemzője elmondta lapunk kérdésére, hogy a járvány utáni gazdasági nyitás okozta pozitív gazdasági sokk, a megtakarítások egy részének „felszabadulása” mindenképpen meglátszik majd az árak emelkedésében. A szakértő szerint ráadásul már most látható, hogy a kínálati oldal is több ponton erősíti az inflációs hullámot (számítógép chipek, ipari fémek, építési faáruk, illetve egyes szállítási szolgáltatások árai meredeken emelkednek) és a kínálati oldal alkalmazkodása várhatóan hosszabb időbe telik majd. Megugró infláció tehát rövidtávon szinte biztosan lesz - ennek mértéke és tartóssága vita tárgya a szakértő szerint.

A legelterjedtebb vélemény, hogy egy a korábbinál magasabb, de nem extrém infláció lesz, ami rövid ideig marad velünk. A tartóssá váló magas infláció kockázata nem nulla, de fő forgatókönyvként azzal számolunk, hogy jövőre alacsonyabb lesz a pénzromlás átlagos üteme, mint idén, és az idei átlag is 4 százalék alatt maradhat, a kiugró hónapok (a nyitás ütemétől függően már a második negyedév, 4-5 százalék közötti headline CPI értékekkel) után alacsonyabb számok is jönnek majd. A magasabb infláció tartóssá válása (több éven át) a bérnövekedés felpörgésével válhatna jelentősebb kockázattá

- magyarázta Jobbágy Sándor, és hozzátette: megítélésük szerint ugyanakkor Magyarországon az egyszerre jelen lévő munkanélküliség és munkaerőhiány közül inkább az előbbi a domináns (inflációs szempontból) és egyelőre nem várható egy ár-bér spirál kialakulása. Kockázat természetesen van olyan szempontból is, hogy könnyen önbeteljesítővé tudnak válni a várakozások, de a jegybank is szorosan követi ezeket a folyamatokat és a márciusi részletes közleményében (a célsáv fölé emelkedő inflációt előre jelezve és annak átmenetiségét hangsúlyozva) már a várakozások alakításában is kiemelt részt vállalt - véli a szakértő.

Móró Tamás a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája szerint aki a magas inflációtól fél, illetve attól, hogy erre nem lesz jegybanki szigor a válasz, az mindenekelőtt reáleszközöket vegyen, így az inflációindexált bérleti díjú ingatlan, ipari fémek, illetve általában a nyersanyagok és az alacsony szorzón forgó, úgynevezett értékalapú részvények egyaránt jó befektetést jelentenek.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Tunkli Dániel az Accorde Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója úgy véli, bombabiztos termék nincs, és alapvetően egy átmeneti inflációs hatást nem is feltétlen kellene negatív hatásként értelmezni.

Hiperinflációtól pedig nem hinném hogy tartani kell. De a történelem eddig azt mutatta, hogy ilyen esetekben a reáleszközöket keresik a befektetők, mint például az ingatlan, értékalapú részvények, és végül de nem utolsó sorban az aranyat és más árupiaci terméket, mint akár a réz is

- mondta el a szakértő.

Bence Balázs a Portfolio Trader befektetési igazgatója szerint az infláció elszabadulása nem a járvány miatt következhet be, hanem a jegybankok teremtik azt pénzkibocsátás útján, amely folyamat máködését bővebben is megmagyarázza ebben a videóban:

A másik dolog, amitől elszabadulhat az infláció, az a kormányzati pénzköltés a szakértő szerint. Ez az elszabadulás viszont a gyakorlatban azt jelenti, hogy Amerikában az eddigi 2 százalék alatti szintről, 2,5 esetleg 3 százalékig emelkedik (az USA-ban ugyanis 1400 dollárt kapott legutobb a nagykorú polgárok jelentős része). Az EU-ban még a 2 százalékos infláció elérése is nehezen megy.

Ennek tehát Bence Blázs szerint az a „veszélye”, hogy az elmúlt 15 évben eltűnt infláció kicsit visszajön, amelynek következtében emelni kell a kamatokat, ami drágábbá tehetii a hitelek finanszírozását. Bár a 2-3 százalék körüli kamatot véleménye szerint kibírnának a piaci szereplők, legfeljebb a tőzsdén lenne visszaesés.

Ami a hyperinflációt illeti, jelenleg úgy tűnik, az esélye nulla. Más világban élünk mint 30 éve: a technológiai fejlődés, a gyártás áthelyezése a szegényebb országokba levitte az árakat, ezért nincs a nyugati világban 15 éve infláció. Viszont van eszközerinfláció, és az ingatlan, tőzsde pedig emelkedik

- mondta el a szakértő. Aki mégis hiperinflációtól tart, annak azt tanácsolja, vegyen aranyat, vagy aranypótló a Bitcoin is. Vannak ingatlant birtokló, bérbedó tőzsdei cégek (REIT-ek, magyarul SZIT-ek) is, melyek általában az inflációval emelik a bérleti díjat is. Továbbá úgy véli a nagy piaci részesedéssel rendelkező cégek (pl. Coca Cola, Facebook, Gooogle, Apple) is meg tudják emelni az árakat infláció esetén.

A szakértők tehát egyetértenek abban, hogy hiperinflációra szinte elenyésző esély van, vagy nincs is. Olyan fordulattól tartani tehát, amelyek a történelem során a háborúk után szenvedtek el az országok, felesleges. Aki mégis minden eshetőségre felkészülne, és biztos helyen akarja tartani a vagyonát, megtakarítását, az fektetheti aranyba, vagy ingatlanba - ezek kerültek leggyakrabban említésre, azonban a szakértők által javasolt további befektetési formák is megfelelő védelmet nyújthatnak a hiperinflációtól. A kérdés inkább az, hogy nem lenne-e jobb helyen az a pénz máshol - hiszen ami hiperinfláció esetén jó befektetés, nem biztos hogy jelenleg is a legjobb hozamot biztosítja.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Hivatalos: ennyivel emelkedik a nyugdíj 2022-ben

2022-re 5,2 százalékos GDP növekedéssel számol a kormány a jövő évi költségvetés tervezetében, Kiderült az is, hogy 3 százalékos inflációval kalkulálnak, ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak...

NAPTÁR
Tovább
2021. május 7. péntek
Gizella
18. hét
EZT OLVASTAD MÁR?