Kiderült az igazság a Magyarországon gyártott gyógyszerekről: erről mindenkinek tudnia kell, óriási átalakulást sürgetnek

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége október 2-án, a budapesti Haris Parkban rendezte meg „Gyógyszergyártásból versenyelőny – innovációval, új lendülettel” című konferenciáját. Az eseményen a gyógyszeripar és a kormányzat képviselői az ágazat versenyképességéről, a kutatás-fejlesztés ösztönzéséről és a biztonságos gyógyszerellátás feltételeiről beszéltek.

Az előadások közös kérdése az volt, hogyan lehet összehangolni a betegek hozzáférésének javítását azzal, hogy Magyarországon és Európában hosszú távon is megérje gyógyszert fejleszteni és gyártani. A rendezvényen a Pénzcentrum is részt vett.

Uniós reformok erősítik az európai gyógyszergyártást

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyi és állatjóléti biztosa videóköszöntőjében a gyógyszerekhez való szélesebb hozzáférést és az európai gyártás erősítését célzó intézkedésekről beszélt. Kiemelte az uniós gyógyszerreformot, amely csökkentené az engedélyezés idejét és költségeit, valamint a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló rendeletet, amely támogatná a beruházásokat, és a közbeszerzéseknél előnyben részesítené az EU-ban történő gyártást. A biotechnológiai rendelet kapcsán a biohasonló gyógyszerek klinikai vizsgálati követelményeinek csökkentését említette.

Hozzátette, hogy ezek önmagukban nem oldják meg az európai gyógyszergyártók problémáit: a szennyvízkezelési irányelv végrehajtása és a kilátásba helyezett PFAS-korlátozások továbbra is aggodalmat jelentenek az ágazatnak.

Az ellátásbiztonságnak ára van

A biztonságos gyógyszerellátáshoz tartalék gyártókapacitásokra, készletekre és alternatív beszállítókra van szükség, ezek költségeit azonban a finanszírozásnak is követnie kell – hangsúlyozta előadásában Orbán Gábor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

A koronavírus-járvány óta Európában egyre erősebb az igény a stratégiai önállóságra, amely az energiaellátás, a védelem és a technológia mellett a gyógyszergyártást is érinti. Az elmúlt évek ugyanakkor megmutatták, mennyire nehéz ezt megteremteni. Az elnök szerint a gyártókapacitások, a beszállítói háttér, a kutatás-fejlesztési tudás és a képzett szakemberek hiánya kiszolgáltatottá teheti a kontinenst. Egy új üzem néhány év alatt felépülhet, a működését biztosító szakmai környezet kialakítása azonban jóval hosszabb folyamat: a tudás, a szabályozási tapasztalat és a beszállítói kapcsolatrendszer évtizedek alatt épül fel.

„Az ellátásbiztonságnak ára van” – hangsúlyozta a szervezet elnöke. A maximális hatékonyságra törekvés és a biztonságos ellátás követelménye nem mindig esik egybe. A tartalék kapacitások és készletek fenntartása többletköltséget jelent, nélkülük viszont a rendszer sérülékenyebbé válik. Tartós árnyomás mellett ugyanis a vállalatok jellemzően ezeket a tartalékokat építik le először, mivel a minőségi és betegbiztonsági követelményeket nem csökkenthetik. Eközben a fenntarthatósági, minőségbiztosítási és ellátásbiztonsági elvárások növelik a gyártók terheit, amit Orbán Gábor szerint a finanszírozás nem követ megfelelően. A rövid távú költségoptimalizálás így nehezítheti az ellenálló európai gyógyszeripar kialakítását.

Növelnék a hazai gyártású gyógyszerek részarányát

A MAGYOSZ elnöke kiszámítható, hosszú távú szakpolitikai gondolkodást sürgetett. Mint mondta, a gyógyszeripar nem kér különleges bánásmódot, de szeretné, ha a döntéshozatal időtávja igazodna az ágazat beruházásaihoz. Egy gyár, kutatási program vagy új technológia létrehozása több évig tarthat, miközben évtizedeken keresztül szolgálhatja az egészségügyet.

A szövetség célja, hogy 2030-ra a hazai gyártók által Magyarországon előállított gyógyszerek részaránya volumenben és értékben is növekedjen a magyar gyógyszerfogyasztáson belül. Küldetésében a biztonságos gyógyszer-alapellátás és a gyártók nemzetgazdasági szerepének erősítése egyaránt megjelenik. Orbán Gábor szerint ezek a célok összekapcsolódnak, hiszen az ellátásbiztonsághoz versenyképes vállalatokra van szükség.

A konferencián bemutatott adatok szerint a MAGYOSZ által képviselt vállalatok 13 729 munkavállalót foglalkoztatnak, ami a magyar gyógyszeripari foglalkoztatás 70 százaléka, a dolgozók 48 százaléka pedig diplomás. A gyógyszeripari cégek kutatás-fejlesztési ráfordításuk 113 milliárd forint, a teljes feldolgozóipari K+F-ráfordítás 29 százaléka, K+F-intenzitásuk pedig 8,1 százalék. Az ágazat ráadásul rendkívül exporterős: 1398 milliárd forintos árbevételből 1126 milliárd forint exportból származik, így a kivitel aránya 81 százalék.

Orbán Gábor előadásában az egységes iparági képviselet fontosságát is kiemelte. Bár a vállalatok nem mindenben gondolkodnak ugyanúgy, az ellátásbiztonság, a kutatás-fejlesztés, az export, a versenyképesség és a magas hozzáadott értékű munkahelyek megőrzése közös érdekük. A MAGYOSZ a teljes gyógyszeripari értéklánc ismeretére építene, a kutatástól és a gyártástól egészen a betegellátásig.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos gyógyszerkrízis van Magyarországon: az eredeti ár ötszörösét is elkérhetik a létfontosságú szerekért

Enzimpótló gyógyszerekből van súlyos hiány az országban, és bár az egyikből jött azóta, az bőven nem elég az igények kielégítésére.

Több pénzt és új támogatási lehetőségeket ígér az állam

Elkészült Magyarország innovációs és tudományos stratégiája, amelyben az egészség kiemelt szerepet kap – jelentette be Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár a konferencián. A dokumentumot széles körű egyeztetés előzte meg tudósokkal, innovátorokkal, vállalatokkal és a gyógyszergyártók képviselőivel.

A stratégia három pillérre, az egészségre, a környezetre és a technológiára épül, amelyeket a társadalmi jólét és a biztonság szempontjai egészítenek ki. Olyan innovációs rendszert szeretnének kialakítani, amely gyorsan válaszol a jelen és a közeljövő kihívásaira. Ebben a gyógyszeriparnak meghatározó szerepet szánnak, különösen a megelőzésben és az egészségben eltöltött évek számának növelését segítő kutatásokban.

Horváth Péter a finanszírozás jelentős bővítéséről is beszélt. A jelenlegi, általa említett 1,33 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítást előbb 2, majd 3 százalékra emelnék. Az alapkutatásra és innovációs kutatásra szánt, mintegy 100 milliárd forintos összeget három év alatt 225 milliárd forintra növelnék, a bővítést már jövőre megkezdve.

A szektort uniós forrásokkal is támogatnák, és nagyobb infrastruktúra-fejlesztést terveznek, amelyben a gyógyszeripar kiemelt szerepet kapna. Kiválósági infrastruktúra-központokat hoznának létre, hogy a hazai kutatók és innovátorok hozzáférjenek a legmodernebb technológiákhoz. Emellett segítenék a nemzetközi együttműködéseket, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyipari szereplőket is.

Az államtitkár szerint az erős kutatási, fejlesztési és innovációs szektor alapja az oktatás, ezért olyan generáció felkészítését tartja szükségesnek, amely önálló ötletekkel áll elő, mer kísérletezni, és a kudarcok után is folytatja a munkát.

Az alapkutatástól a vállalkozásokig segítenék az innovációt

A stratégia a teljes innovációs folyamatot átfogja, az alapkutatástól a nagyvállalati hasznosításig. Ennek részeként misszióprogramot vezetnének be, amely az alapkutatási eredményektől az első kisvállalkozás létrejöttéig segítené az előrelépést. A további növekedésben állami és magánforrásokra egyaránt számítanak és uniós támogatásokkal is támogatnák a szektort.

A startupokat új befektetési formával, új startup-cégforma kialakításával és az innovációs befektetőknek szánt adókedvezményekkel ösztönöznék. Szorosabb kapcsolatot teremtenének az ipar és az egyetemek között is. A nagyvállalatokat arra ösztönöznék, hogy Magyarországon, az egyetemek és tudásközpontok közelében hozzanak létre kutatás-fejlesztési egységeket. A cél, hogy az így felépülő tudás és együttműködések a kisebb vállalkozások és startupok fejlődésére is hatással legyenek.

Horváth Péter a biotechnológiai és a gyógyszeripari szektor együttműködésének erősítését is hangsúlyozta előadásában. A hazai biotechnológiában rejlő lehetőségek kiaknázásához szerinte szorosabb kapcsolat szükséges a két ágazat között. A minisztérium az alapkutatások és a kezdeti innováció támogatásával, valamint a megfelelő jogi környezet kialakításával járulna ehhez hozzá. Az államtitkár hosszú távú partnerséget szorgalmazott: a kutatási eredmények megszületése és hasznosítása sokszor több kormányzati cikluson átívelő munkát igényel, ezért a stratégiát is ehhez igazítják.

Kapitány István: a gyógyszeripar példa a tudásalapú gazdaságra

A konferenciát Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter beszéde zárta. A miniszter hangsúlyozta: a gyógyszergyártás Magyarország stratégiai iparága és „nemzeti kincse”, amelynek évtizedek alatt felhalmozott tudása, kutatás-fejlesztési teljesítménye és exportképessége más ágazatok számára is példát jelenthet.

A miniszter szerint a magyar gazdaság erősebb és több lábon álló lenne, ha több olyan hazai vállalat működne, amely saját tudásra, magas hozzáadott értékre és nemzetközi piaci jelenlétre építhet. Éppen ezért a kormány egyik komoly céljaként a tudásalapú gazdaság építését emelte ki, amelyben egyre több magyar kisvállalkozás válhat nemzetközileg is versenyképes közép- vagy nagyvállalattá. Szerinte a hazai kis- és középvállalkozások exportaktivitása alacsony, a gyógyszeripar viszont ezen a területen is olyan eredményeket mutat fel, amelyekből érdemes tanulni.

Több kutatást és tudásátadást várnak a külföldi befektetőktől

A miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatják a külföldi vállalatok magyarországi beruházásait, ugyanakkor nagyobb szerepet várnak tőlük a kutatás-fejlesztésben, a tudásátadásban és az egyetemi oktatás támogatásában. Olyan befektetéseket szeretnének ösztönözni, amelyek a hazai vállalkozásokat is bevonják az értékláncukba, és velük együtt fejlődnek.

Az elmúlt évek tőkebeáramlásáról szólva az ázsiai befektetők és az akkumulátor-, illetve járműgyártás jelentős súlyára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy ezeknek az ágazatoknak is helyük van az ipari stratégiában, de a magyar gazdaság fejlődéséhez a termelés mellett a helyben létrejövő tudás és hozzáadott érték is szükséges. A gyógyszeripart ebből a szempontból követendő példaként említette.

Az európai ipar kihívásai között a magas energiaárakat, az alapanyagokhoz való hozzáférést és a nemzetközi technológiai versenyt említette. A gyógyszeriparban külön kockázatként beszélt az ázsiai hatóanyag-beszállításoktól való függésről, amely szerinte ellátásbiztonsági szempontból is közös gondolkodást igényel az ágazat és a gazdasági döntéshozók részéről.

A miniszter együttműködést ígért az iparágnak, és jelezte: a kormány nemcsak támogatni kívánja a gyógyszergyártókat, hanem tanulni is szeretne a nemzetközi versenyben elért eredményeikből, hiszen ma a magyar gyógyszervállalatok termékeit 100 országban használják, az egy főre jutó gyógyszerexportban pedig a 12. helyen állnak, de abszolút értékben is a top20 ország között találhatóak a magyar szektor szereplői.