Hatalmas áttörés jöhet: tényleg heteken belül feloldhatják a befagyasztott uniós milliárdokat?

A magyar felsőoktatás modellváltása során az állami egyetemek jelentős része közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) fenntartásába került. A problémát az jelentette, hogy ezen alapítványok kuratóriumaiba magas rangú politikusok, miniszterek és képviselők is beültek, gyakran élethosszig tartó mandátummal. Az Európai Unió ezt súlyos összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatnak ítélte. Emiatt 2022 végén kizárták a modellváltott intézményeket az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból. Emellett ez a probléma a helyreállítási alap (RRF) forrásainak folyósítását is hátráltatja.

Bár az Európai Bizottság már 2023 tavaszán egyértelműen, szinte paragrafusokra bontva közölte az elvárásait, a távozó Orbán-kormány nem volt hajlandó azokat maradéktalanul teljesíteni. A 2024 őszén elfogadott magyar törvénymódosítást Brüsszel decemberben formálisan is elégtelennek minősítette.

Az uniós kifogások konkrétak és könnyen orvosolhatók. A Bizottság rendszerszintű megoldást vár, amely minden érintett alapítványra kiterjed, nem csupán az egyetemeket fenntartó intézményekre. Szintén problémás a kuratóriumi tagok mandátuma. A leköszönő kormány ugyanis a brüsszeli elvárásként ismert négy év helyett hatéves időtartamot határozott meg. Ugyanígy érthetetlen, miért csak egyéves várakozási időt (karenciaidőt) írtak elő a politikai tisztségből távozók számára, amikor az EU kezdettől fogva kétéves periódust követelt. Bár előrelépésnek számít, hogy a kurátorok csak egyszer választhatók újra, a rendszer ellenőrzési mechanizmusai továbbra is hiányosak.

Az uniós jog folyamatos és megelőző ellenőrzést vár el. Ezzel szemben a magyar szabályozás vagyonnyilatkozati rendszere felszínes. Csak a kinevezéskor és a ciklus végén kötelezi nyilatkozattételre az érintetteket, ráadásul a velük egy háztartásban élő hozzátartozókra nem is vonatkozik. Brüsszel számára szintén elfogadhatatlan a magyar jogszabály azon kitétele, amely a szigorított szabályok hatálybalépését az uniós korlátozások feloldásához köti. Az uniós logika épp fordított: előbb kell a hiteles, kikényszeríthető reformot bevezetni, és csak utána jöhetnek a források.

A korábbi kabinet a megegyezés helyett 2025 februárjában az Európai Unió Bíróságán támadta meg az uniós döntést. A pereskedés és az elhúzódó jogi vita helyett azonban az új kormány gyorsan lezárhatja az ügyet. Mivel a brüsszeli elvárások pontról pontra ismertek, a jogszabályok megfelelő módosításával rövid időn belül feloldható az összeférhetetlenségi csomó. Ez az első nagy áttörés nemcsak a magyar hallgatókat és kutatókat kapcsolhatja vissza a nemzetközi programokba, hanem megnyithatja az utat a befagyasztott uniós milliárdok előtt is.